Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha az ellenzéki pártok négy hónap alatt össze tudnak gyűjteni 200 ezer aláírást, akkor népszavazás dönthet a közcégek vezetőinek fizetési plafonjáról. A Kúria ugyanis felülírta a Nemzeti Választási Iroda májusi döntését, és átengedte az ezzel kapcsolatos kérdést.
Bár a 2010-es kormányváltás után a kormány bőszen nekiesett a „pofátlan jövedelmek” gyakorlatának az állami szférában (például az akkori jegybankelnök, Simor András havi 8 milliós fizetését kifogásolva), öt évvel később már ötmillióra emelte a korábbi kétmilliós plafont. A HVG e heti számából megtudhatják, kik azok a cégvezetők, akik igencsak rosszul járnának, ha a népszavazási kérdésnek megfelelően éves jövedelmük nem haladhatná meg a köztársasági elnök tiszteletdíját. Áder János havi 1,5 millió forintot visz haza.
A kérdés az, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után tényleg rosszul járnának-e, vagy a kormány megtalálná a módját annak, hogy szinten tartsa a fizetéseket. A szakemberek ugyanis sokba kerülnek, a versenyszférából nem lehet fillérekért átcsábítani a legjobbakat az állami szektorba. A tűzhöz közeli bizalmi emberek amúgy sem egy helyről húznak nagy pénzt, hanem igazi álláshalmozók. Közülük is kitűnik az a cégvezér, aki mindent beleszámítva havi 7,5 millió forintot keres havonta. Állami forrásból. Kiről van szó? Ez is kiderül a HVG legfrissebb számából.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
