De ez is csökkenés 2011-hez képest, amikor még a lakások 13 százaléka tátongott lakó nélkül. Vidéken viszont egyre több az üres lakás - elnéptelenedik a vidék.
Budapesten csökkent, a kis településeken nőtt az üres lakások aránya - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap. Balogh Lászlót a műsorban annak apropóján kérdezték, hogy a KSH mikrocenzusának adatai szerint az elmúlt öt évben 550 ezer fölé emelkedett a lakatlan lakások száma az országban.
Hangsúlyozta, két tendencia bontakozik ki, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, amelyek egyben regionális központok, az üresen álló lakások aránya csökken. A fővárosban például az üres lakások aránya 12 százalékra csökkent a 2011-ben mért 13 százalékról. A vidéki kisebb településeken viszont nő azoknak a lakásoknak a száma és aránya is, amelyekben nem lakik senki. Hozzáfűzte: az összes üres lakás 19,5 százaléka Budapesten volt 2016-ban szemben a 2011-ben mért 25 százalékkal; a vidéki kis településeken 15 százalékra nőtt ez az arány.
A szakértő közölte: két okból állhat üresen egy lakás, egyrészt azért, mert nem keresett, például kis településen található, másrészt pedig ha a tulajdonosnak tervei vannak vele, néhány év múlva gyermeke, unokája költözhet be, de addig nem szeretné kiadni. Az utóbbi eset költséges a rezsi miatt - tette hozzá. Ennek megfelelően az üres lakások állapota is vegyes, egy részüké folyamatosan romlik, mert vagy nem tudják eladni, vagy nem költenek rá, a másiknál viszont áldoz a fenntartásra a tulajdonos.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.