Eddy Belefdil, a kínai cég vezetője osztott, szorzott és kalkulált: ha Franciaországban gyártják termékeiket, megspórolják a szállítási és a vámköltségeket. Persze a francia munkaerő drágább, mint (az egyébként dráguló) kínai, de még így is megéri a „delokalizáció”. A Gaillac-ban gyártott mobiltelefon-kellékeket a jelenleginél 20 százalékkal olcsóbban lehet majd piacra dobni. Nem kis tételről van szó, havi egymillió mobiltelefon-kelléket tudnak eladni csak a francia piacon. Az első körben 30 állás létesül, de a tervek szerint jövőre bővül az üzem és végül is 100 ember kap munkát Gaillac-ban.

Ez a település eddig csak a boráról volt híres, és innen a kínai kapcsolat is. Francia borszakértők segítették a nemrég beindult kínai szőlészeteket, így alakult ki személyes kapcsolat francia és kínai üzletemberek között. A gaillac-i kínai beruházásra felkapta a fejét a francia sajtó, amely előszeretettel cikkez az európai munkahelyek megszűnéséről és a lecsúszásról.

Ha egy kétszáz, nagyon szerény képzettséggel rendelkező embert foglalkoztató cipőgyárat vagy mosógép-összeszerelő üzemet Lengyelországba vagy Kínában telepítenek, hetekig ettől hangos a francia sajtó. De arról sokkal kevesebb szó esik, mennyi tőke jön be Franciaországba. Márpedig sokkal több, mint amennyi kimegy.

Vegyük csak a kínai példát: pár hónapja Verdunben kezdték el a kínaiak egy üzem építését, ahol LED világító eszközöket gyártanak majd. A kezdeti beruházással 100 millió euró és 200 munkahely létesül. De Kína csak a hetedik legnagyobb beruházó Franciaországban – írja a Le Figaro.

A listát a németek és az amerikaiak vezetik. De a holland Heineken is új üzemet létesít Lille-ben, a svájci gyógyszergyártó Novartis pedig Elzászban bővíti üzemét. A most közzétett friss adatok szerint 2016-ban 1117 franciaországi beruházásról döntöttek külföldi cégek. Ez a szám a legmagasabb az elmúlt tíz évben. A France Business adatai szerint az összes francia munkavállaló 15 százaléka külföldi cég alkalmazottja. A teljes francia export 32 százalékát a gallok földjén működő külföldi vállalatok produkálják.

És még valami, ami talán a legfontosabb: a digitális technológiában élenjáró amerikai cégek, az Intel, a Cisco vagy a Microsoft, hogy a Google-ról ne is beszéljünk, franciaországi leányvállalataikban 440 ezer magasan képzett szakembert alkalmaznak. E cégek beszállítói pedig kb. kétmillió embernek adnak munkát. Tehát a globalizációnak van egy ilyen oldala is.

A lényeg: a képzetlenek, akiket, ha Franciaországban nem is, de Európa más tájain, funkcionális analfabétaként kilöknek 16 évesen a képzési rendszerből, és csak egy vagy két csavar meghúzására betanított összeszerelők lesznek, biztosan veszítenek. Aki viszont tanul, és erre pénzt is hajlandó áldozni, biztos, hogy a globalizáció nyertese lesz, még akár egy kínai tulajdonú francia vállalkozásnál is.