„Havi bruttó 200 ezer forintos fizetést szeretnénk elérni a Tescónál dolgozó, jelenleg 161 ezer forintot kereső munkavállalóknak” – mondta a hvg.hu-nak Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, amikor arról kérdeztük, hogy mi a fő céljuk a ma kilátásba helyezett tiltakozással, esetleg sztrájkkal.

A KDFSZ egy másik szervezettel, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) együtt nyilatkozta a ma megjelent a Magyar Időknek azt, hogy elégedetlen a jelenlegi bérrendszerrel, és közös fellépésre készül.

12 ezer dolgozónál emeltek

Bubenkó Csaba azt mondja, az emelést három év alatt szeretnék elérni. Jelenleg a tescós alkalmazottak döntő része a garantált bérminimumot keresi, amely nettó 107 ezer forint. Erre jönnek még a különböző munkakörökhöz tartozó pótlékok, de a jellemző nettó havi fizetés a cégnél körülbelül 120-130 ezer forintnál lehet. Tavaly a bérminimum még 85 ezer 700 forint volt, az emelését pedig törvény írta elő. (A garantált bérminimum pedig nem keverendő a minimálbérrel, utóbbi jelenleg csak bruttó 127,5 ezer forint.)

Túry Gergely

A Tesco tehát idén januártól részben a törvényes kötelezettségének tett eleget, amikor emelte a béreket, másrészt viszont tovább is ment ennél. A cég arról tájékoztatott, hogy 4600 olyan munkatársa bérét is megemelte a garantált bérminimumra, akik szakképesítéssel nem rendelkeznek (tehát nekik minimális juttatásként a minimálbér jár, de persze ennél többet is kaphatnak). Ez azt jelenti, hogy január óra minden tescós dolgozó – akár szakképzett, akár szakképzetlen – a mindenkori szakképzett bérminimumnak megfelelő, vagy annál magasabb fizetést kap. A januári bérrendezés pedig összesen 12 ezer 200 kollégát érintett.

A kötelező meg egy kicsi nem elég?

Míg a Tesco a kötelezettségén felüli fizetésemelés tényét hangsúlyozza, a szakszervezetek ezt keveslik, azzal érvelve, hogy más cégeknél hasonló munkakörökben többet lehet hazavinni. Szerintük ez azért sem elég, mert így nem szűnik meg a munkaerőhiány a Tescónál, az egyéb üzemek, logisztikai cégek továbbra is elszívják a dolgozók egy részét.

Másrészt, amint az borítékolható volt, a garantált bérminimum emelése feszültséghez vezetett, mert a vállalati hierarchiában eggyel feljebb lévő pozíciókban a fizetések (egyelőre) nem emelkedtek. A „kisfőnökök” így joggal tehetik fel a kérdést, hogy

miért keresnek csak kevéssel többet, mint a céghez tegnap felvett árufeltöltők?

Úgy tudjuk azonban, hogy ez a feszültség hamarosan enyhülhet, mert a mintegy 5-600 érintett dolgozó is számíthat némi emelésre. A Tesco azt mondja, folyamatos párbeszédben van a szakszervezetekkel, és az egyeztetések még nem zárultak le. A cégnél egyébként megszokott, hogy év közben is hozzányúlnak a bérstruktúrához, mivel nem a naptári év végén, hanem júniussal zárják a pénzügyi évet. A szakszervezetek szerint azonban idén ez nem várható. Értékelésük szerint a cég a dolgozók többségénél nem hajlik a magasabb bérekre, vagyis a garantált bérminimumon szeretné hagyni őket.

Túry Gergely

Automatikusan is meglehet a havi 200

Ám mivel ez a tervek szerint jövőre bruttó 181 ezer forintra emelkedik, a Tescónak megint kötelező lesz a bérfejlesztés, igaz, csak a szakmunkás munkaköröknél, másoknál nem feltétlenül. Így viszont a hároméves távlatban szinte „automatikusan” is közel jut a bérszint ahhoz a 200 ezer forinthoz, amely a mostani tüntetés vagy sztrájk egyik kiváltó okának tűnik.

Bubenkó Csaba egyébként azzal érvel, hogy a Tesco közterhei (más cégekhez hasonlóan) a munkáltatói tb-járulék, és a társasági adó csökkentésének köszönhetően mérséklődtek, a társaság nyereséget termel, és a szakszervezetek szerint ez összességében arra utal, hogy

a mostaninál nagyobb béremelést is fedezni tudna.

A cég egyébként még csak a forgalmi adatait hozta nyilvánosságra, amelyek nem mondanak semmit a profitabilitásáról, másrészt azt mondja, az elmúlt két évben összesen 6,4 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre. A profitot pedig mellesleg elég unortodox módon az Orbán-kormány rákényszeríti minden kiskereskedelmi láncra, máskülönben a cégnek be kell zárnia, ez tehát „alapkövetelmény”.

A szakszervezetek egyelőre látni szeretnék, hogy mennyire tudják mozgósítani a dolgozókat, aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy felmérjék a tagok aktivitását. Bubenkó Csaba azt mondja, ennek eredményétől teszik majd függővé a további lépéseiket, vagyis az esetleges munkalassítást, a demonstrációt vagy végső esetben a sztrájkot. Utóbbi tehát egyáltalán nem biztos, minden a dolgozók vérmérsékletétől függ majd.