Miközben Magyarországon gyakorlatilag betiltották a szélerőművek építését - arra hivatkozva, hogy azokat a villamos energia hálózatra engedve túl költségessé válhatna a rendszer egyensúlyban tartása - az E.On odahaza éppen azt bizonyítja, hogy szélenergiával is stabilizálható az elektromos hálózat.
A hálózat stabilitása és a biztonságos energiaellátás szempontjából mindeddig gondot okozott, hogy a szélenergia hálózatba történő betáplálása ingadozó. Most fordult a kocka: az E.On bejelentette, hogy szélenergiával stabilizálja a németországi elektromos hálózatot. Mindezt azzal az elvben egyszerű "trükkel" éri el, hogy az erre használt szélerőműparkot a rendszerbe engedés előbb saját virtuális erőművébe integrálja.
Mi az a kiegyenlítő energia? |
A kiegyenlítő energia a hálózat stabilitását biztosítja az átviteli hálózat üzemeltetői számára. Az elektromosenergia-ellátásban az áramtermelésnek és az áramfogyasztásnak mindig egyensúlyban kell lennie, de a gyakorlatban ez úgy biztosítható, hogy az átviteli hálózat üzemeltetőinek némi kiegyenlítő energiára van szükségük ahhoz, hogy kompenzálják a váratlanul jelentkező ingadozásokat. A kiegyenlítő energiára akkor van szükség, ha a fogyasztás meghaladja a termelést - így bepótolják e hiányra; ellenkező esetben pedig ún. "negatív kiegyenlítés" szükséges. |
Korábban csak a vízenergiát vagy a biogázzal működő erőművekből származó megújuló energiát lehetett felhasználni a hálózat stabilizálására. A szélenergiával az E.On az első, aki dolgozni kezdett e területen. Az energiavállalat most azt tervezi, hogy folyamatosan emeli a megújulók részarányát a biztonságos ellátás fenntartása érdekében, és ezzel is hozzájárul az Energiewende (a német energetikai fordulat) sikeréhez.
Ennek konkrét megvalósítása úgy történik, hogy a cég előzetes engedélyt kapott a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban működő 50Hertz nevű átviteli hálózati rendszerirányítótól arra, hogy egy ügyfél-szélerőműparkot hozzon létre a Vorpommern-Greifswald járásban. Így a brandenburgi szélerőműparkban termelt energia először bekerül ebbe a virtuális erőműbe (ebben a rendszerben az E.On különböző megújuló és ipari forrásokból származó, összesen 3800 megawatt (MW) kimeneti kapacitást von össze), ahol mindig van annyi fölös kapacitás, amihez a hálózati cég igény esetén bármikor hozzáférhet. Az első lépésként szolgátatott 26 MW nem tűnik soknak, de ha beválik, a limitet könnyen a többszörösére léptethetik.
Műszakilag alig egy éve lehetséges a szélerőművek által termelt energiával részt venni az energiavezérlési piacon. A „lehetséges betáplálás” módszerével az átviteli hálózati rendszerirányítók azonban olyan szabványosított szabályokat hoztak létre, ami lehetővé teszi a szélenergia eképpeni forgalmazását. Az eljárás gyakorlati tesztelése máris folyamatban van, sőt, az E.Onmár céget is kreált hozzá: az E.On Connecting Energies lesz az egyik első olyan energiavállalat, mely részt vesz a kísérleti projektben.
Áder és Brüsszel sem hatotta meg a képviselőket
Két olyan energetikai törvényt is elfogadott hétfői ülésén az Országgyűlés, amely vitát kavart: az energiaárak szabályozásának módját az Európai Bizottság kifogásolta, a szélerőművek telepítésének korlátozásával az államfő nem ért egyet. Határozat helyett a jövőben rendeletben állapíthat meg egyes energiaárakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke - az erről szóló kétharmados törvénymódosítást hétfőn fogadta el az Országgyűlés.
Sorozatgyártásba küldik a legnagyobb szélturbinát
Működőképesnek bizonyult a dániai teszteken a Siemens 8 megawattos, közvetlen meghajtású szélturbinája, így a németek a "papírmunka" után a szériagyártását készítik majd elő. A jelek szerint minket ez nem csak azért nem érint, mert nincs tengerünk. A Siemens Wind Power a cég közvetlen hajtású tengeri szélturbinájának legújabb változatát telepítette a dániai Österildben levő országos tesztközpontban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.