Az államadósságon belül 25 százalék alá csökkenhet a deviza részaránya, amire 1973 óta nem volt példa - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. 2011-ben az arány még 50 százalék volt
A tavalyi hitelminősítői jelentések is a devizaarány csökkentésének szerepét emelték ki - közölte Barcza György. Az ÁKK finanszírozási terve szerint 2017-ben 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátás várható a 2,4 milliárd eurónyi lejárathoz képest, ami tovább csökkentené a devizaarányt.
A vezérigazgató kedvezőnek ítélte, hogy az államadósság külföldi kézben lévő részaránya is folyamatosan csökken, 2011-ben még az államadósság csaknem 70 százaléka külföldi kézben volt, ami olyan magas szint, hogy a magyar állampapírpiac nem a magyar gazdaság igényeihez igazodott, hanem a külföldi befektetők hozamelvárásaihoz.
Tavaly ez az arány már csak 42 százalék volt, egyfelől a devizaadósság visszafogásának köszönhetően, illetve azért, mert a forintban kibocsátott állampapírok piacán nagyobb hangsúlyt kapott a lakossági állampapír.
Barcza György megjegyezte, hogy 2012 előtt lényegében nem létezett lakossági állampapírpiac, ahogy a legtöbb országban most is minimális a lakosság szerepe, mindössze 1-2 százalék. Ezzel szemben Magyarországon a lakosságtól bevont, immár csaknem hatezer milliárd forint forrás az államadósság 20 százalékát teszi ki. Ehhez hasonló részesedéssel csupán Írország rendelkezik, 8 százalékkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.