Gazdaság hvg.hu 2017. február. 09. 07:53

Metróbotrány: válaszolt az egyik megvádolt cég

Akár harmincmilliárd forintnál is többet visszakérhetnek a Siemens uniós támogatásából, a cég most reagált a vádakra.

Olvasói levélben válaszolt a Siemens a Figyelőnek a 4-es metró építésével kapcsolatos vádakra. A céget, amely 31,7 milliárd forintért építette ki a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azzal vádolta meg, hogy bennfentes információkhoz jutott, emiatt a teljes uniós támogatást visszakérhetik tőlük.

A Siemens kommunikációs igazgatója most azt írta: a cég már több mint tíz évvel ezelőtt vizsgálatot indított, független szakértők bevonásával – ezt egyébként elismeri az OLAF jelentése is. Ezután ügyészségi vizsgálat és nyomozás indult Magyarországon, de azt már 2013-ban megszüntették. Azóta pedig a hatóságok nem keresték meg a vállalatot az üggyel kapcsolatban.

Az ügyet évekkel ezelőtt belső vizsgálatnak vetettük alá, és a vizsgálat eredményeit kiértékelés céljára az illetékes nyomozóhatóságok rendelkezésére bocsátottuk

– írta Virágh Adrienn. Azt is megígérte, hogy ki fogják értékelni az OLAF-jelentés rájuk vonatkozó részeit.

A jelentés szerint az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik, ezek közül a legtöbb pénzt a Siemens szerződéséből kérhetik vissza.

Az OLAF hozzáférhet egyes iratokhoz, ám közvetlenül az ügyészséghez nem fordulhat. Mindössze javaslatot tehet – ez történik ebben az anyagban is. A magyar illetékes hatóság ezek után dönthet arról, hogy feljelentést tesz-e. Ezek után az ügy a magyar nyomozókhoz, majd esetleg a magyar ügyészséghez, bírósághoz kerül, végső soron ezek döntenek a büntetőeljárásban.

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.