A budapesti 4-es metró, amelynek építését vizsgálva csalás és lehetséges korrupció nyomaira bukkant az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF).
A szervezet meglehetősen szűkszavúan nyilatkozik a vizsgálatról, de sajtóhírek szerint összesen 87 milliárd forintnak megfelelő összeg visszakövetelésére tett javaslatot az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Beruházási Banknak. A pénz nagyobbik részét (70 milliárd) a magyar költségvetésnek, a kisebbiket (17 milliárd) a fővárosnak kellene állnia, hacsak Magyarország nem tudja lealkudni az összeget. Erre van lehetőség.
A HVG hetilap friss számában azt vezeti le, hogy miként lett az eredetileg (még 1996-ban megállapított) 98 milliárdos metróépítés végszámlája 452 milliárdos. Kik voltak a beruházás főszereplői, nyertesei, milyen politikai csaták dúltak a háttérben? Mit kifogásolt az OLAF? És mi lesz így a tervezett budapesti dugódíjjal? Válaszok az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.