Amikor először felbecsülték a helyreállítási költségeket, akkor csak 11 000 milliárd jen volt a végösszeg. Mi indokolja a hatalmas költségnövekedés? Ezt vizsgálja az ipari és kereskedelmi minisztérium Tokióban. Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes nyilatkozott a Le Figaro tudósítójának.

 A 9-es erősségű földrengés és az utána következő cunami 2011. március 11-én majdnem végzetesen megrongálta a létesítményt. Csaknem 20 ezer ember meghalt. Több, mint 160 ezret ki kellett telepíteni. Sokan közülük azóta sem térhettek vissza. Mind a halottak, mind a kényszerkitelepítés után jelentős kártérítést fizetett ki az üzemeltető Tepco és a japán állam. Az igazán nagy tétel azonban nem ez.

Évtizedekig bontják a megsérült atomerőművet

A Fukusima-Daicsi erőmű annyira megrongálódott, hogy szét kell szerelni. Csakhogy a Tepco egyáltalán nem siet ezzel, hiszen hatalmas összegekről van szó. Így aztán ma már ott tartunk, hogy a megrongálódott erőmű lebontásának a költségei több mint a négyszeresükre mentek fel! Jelenleg 8 200 milliárd jennél tartunk, és egyáltalán nem biztos, hogy vége van

Nem kellene búcsút mondani Japánban az atomerőműveknek, hiszen a távol-keleti szigetország igen földrengésveszélyes zónában fekszik? A környezetvédők Németország példájára hivatkoznak. A közvélemény jelentős része atommentes Japánt szeretne, mert az emberek tudatában még él a hirosimai és nagaszaki bombázás emléke. Ám az atomlobbi nagyon erős Japánban. Tagjai a kormánypárt legfontosabb szponzorai közé tartoznak. Ráadásul az ellenzék gyanúja szerint pompás alkalmat kínál a korrupcióra a hatalmas pénzek elköltése Fukusimában és környékén. Abe Sinzo miniszterelnököt nemrég kényelmes többséggel újraválasztották. Így aligha firtatja bárki is komolyan Japánban: miért kerül kétszer annyiba a nukleáris katasztrófa nyomainak eltüntetése Fukusimában, mint ahogy azt eredetileg tervezték.