Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elmaradó befektetéseket, apadó versenyelőnyöket okozhat a hazai autóiparban is mutatkozó munkaerőhiány, illetve az annak kapcsán elinduló folyamatok. A helyzetre rövid távon is reagálni kell.
„Az autóiparban, illetve tagvállalatainknál a munkaerő hiánya miatti termeléskorlátozás még nem jellemző – mondta a hvg.hu-nak Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkára. – Az újabb beruházások bevonzása, illetve az itt működő vállalkozások további projektjei azonban veszélybe kerülhetnek, ha rövid távon nem sikerül megoldást találni a mutatkozó munkaerőhiányra.”
Kinőtték a munkaerőpiacot
A több mint 90 százalékban exportra termelő, a GDP több mint tíz százalékát adó autóipar a magyar gazdaság húzóágazata. Augusztusban minden eddiginél többen, 87 ezren dolgoztak a szektorban, ami 8,7 százalékkal magasabb az előző évi adatnál, és az autógyártás 2015-ös teljes árbevétele 6800 milliárd forint volt. A magyar gazdaság azonban nagyon kitett ennek a szegmensnek: egy nagyobb gyár leállása jelentősen befolyásolhatja az aktuális GDP-adatot. A növekedésnek pedig korlátai is vannak, Varga Mihály nyári nyilatkozata szerint Magyarország már autóipari beruházást is bukott el a növekvő munkaerőhiány miatt.
A betöltetlen állások száma valamelyest érzékelteti a munkaerőpiaci hiányjelenségeket: ez 2014 első negyedévében ugrott meg igazán, a feldolgozóipart (az autóipart külön ezen belül nem mérik) pedig idén érinti igazán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint 2016 első negyedévében a szektorban majdnem 15 ezer betöltetlen állás volt, ami 2,2 százalékos arányt jelent. Ennél csak három területen nagyobb a hiány, a legtöbb munkavállaló arányosan az informatikából (3,5 százalék) hiányzik. A teljes gazdaságban 1,8 százalékos, a versenyszférában 1,7 százalékos a betöltetlen álláshelyek aránya.
Az autóipari munkaerőhiányról pontos adattal jelenleg nem rendelkezik a 44 tagot – köztük a négy hazai OEM-et, és Tier-1, Tier-2-es autóipari vállalatot, illetve a szektorhoz erősen kötődő szolgáltatókat – tömörítő Magyar Gépjárműipari Egyesület, de a főtitkár szerint egyértelmű tapasztalat a hiány. Korábban csak a magasabb szakképzettséget követelő, mérnöki állásokat érintette, az utóbbi időben azonban már a szakképzetlen munkaerőt kívánó – operátori – munkakörökben is fellépett a hiány. Tagszervezeti tapasztalat, hogy a meghirdetett operátori állásokra jelentkező sok száz ember közül nagyon kevesen voltak alkalmasak, és közülük a munkába állást követően még többen lemorzsolódtak. Kilián Csaba szerint probléma az is, hogy úgy tűnik, nem mindenki akar valójában ezekben az állásokban dolgozni.
Már Keleten sem gázolnak az olcsó munkaerőben
Az autóiparra is jellemző a más szektorokban is tapasztalt regionális minta: Északnyugat-Magyarországon korábban lépett fel a hiány, míg a keleti országrész egyelőre kevésbé érintett, de ott is mutatkoznak jelek. Kilián Csaba szerint az elmúlt évek beruházásai a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen térségében is jelentős mértékben felszívták az alkalmas munkaerőt.
A MAGE főtitkára az elmúlt nyolc évben a szektorban lezajlott hatalmas beruházásokat említette elsőként a fellépett munkaerőhiány okaként. „A hazai autóiparban évente több milliárd eurós fejlesztések történtek, amelyek kezdetét a Mercedes beruházása jelentette. Ez a folyamat a beszállítóként érintett hazai kis- és középvállalkozásoknál is munkaerőigényt teremtett, így mindez nagy nyomásként jelent meg a munkaerőpiacon.”
A hiány okát ebben az esetben is az átlagbér környékén kell keresni, ami a feldolgozóipart tekintve az átlagosnál magasabb hazai szinten. A KSH adatai szerint 2015-ben 264 ezer forint volt a szektorban a bruttó átlagkereset, ami magasabb a gazdaság egészére vonatkozó bruttó 248 ezernél és gyakorlatilag megegyezik a versenyszférában mért 263 ezerrel. A KSH, szűkebb időtávon, a járműgyártásra leszűkítve is közöl adatokat: 2016 első negyedévében 309 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
A sok is kevés
A KSH feldolgozóipari adatai szerint 2008 óta az akkori 199 ezres átlag a negyedével nőtt a teljes gazdaságot nézve, míg ugyanez az arány 43 százalék a feldolgozóiparban. A járműgyártás terén 2012 és 2016 első negyedévei között 19 százalékos volt a növekedés.
„A MAGE tagvállalatainál az utóbbi időben jelentős bérfejlesztés történt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfél-két évben 10-25 százalékos volt az átlagbér emelkedése, természetesen jelentős regionális különbségek mellett” – jegyezte meg Kilián Csaba.
Az utóbbi évek béremelkedése is kevés azonban regionálisan: Szlovákiában 10-20, míg Csehországban akár 20-30 százalékkal is nagyobb bért lehet elérni ugyanabban az autóipari munkakörben, mint nálunk.
Közmunkából a gyártósorra?
A munkaerőhiány hamarosan versenyhátrányt okozhat a magyar gazdaság húzóágazatának. Például a MAGE-főtitkár említette módon, azzal, hogy az újabb befektetések gátja lesz (ez egyelőre, például a Mercedes nyáron bejelentett, kecskeméti bővítésénél nem látszott). A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatai között nemrég végzett kutatása azt mutatta, hogy a feldolgozóipari vállalkozások 66 százaléka elégedetlen a „szakképzett munkaerő rendelkezésre állásával”.
De a munkaerőhiány béremelési spirálba is kényszerítheti a hazai munkáltatókat, akik így fokozatosan elveszítenék az egyik legnagyobb versenyelőnyt, a munkaerő olcsóságát. A hazai autóipari bővülés fő felhajtója ugyanis még mindig a relatíve olcsó munkaerő, a termelékenysége ugyanis továbbra is alacsony.
„A tagszervezeteink hazai gyárai a cégcsoportjukon belül, nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalat képviselnek – mondta Kilián Csaba. – A termelékenység növelése terén, a robotizálás, az automatizálás tekintetében azonban mindenképpen vannak tartalékok a számukra is.”
Az egyértelműen jelentkező munkaerőpiaci gondokra rövid távon is megoldást kell találni. A MAGE főtitkára szerint a közfoglalkoztatottaknak a 15-20 százaléka lehet visszavezethető a versenyszférába. Egyébként ez a foglalkoztatási forma nem alkalmas arra, hogy a más munkakultúrát képviselő magáncégek, multik számára alkalmasnak bizonyuló munkavállalókat nagy számban adjon. Kilián Csaba szerint a duális képzés közép-, hosszú távon segíteni fogja az ágazatot, de ennek a képzésnek a lényeges bővítésére van szükség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
