Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új vezetőket választottak a Magyar Posta élére, miután a posta igazgatóságának tagjai lemondtak tisztségükről. Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója közös megegyezéssel távozik posztjáról, utódja Illés Zoltán – közölte a posta pénteken.
A társaság pénteki közgyűlése döntött a személyi változásokról, péntektől Illés Zoltán tölti be az igazgatóság elnöki posztját és a vezérigazgatói tisztséget is.
Az igazgatóság tisztségükről lemondott tagjai (Békési Ákos, Bulyáki Iván, Kovács Zoltán, Lontai Dániel, Szarka Zsolt elnök, Szauer Tamás) helyére a társaság közgyűlése ugyanezen a napon igazgatósági tagoknak választotta Illés Zoltánt, Kálmán Lászlót, Károlyi Lászlót, Majláth Zsolt Lászlót, Osztrogonácz Gábort és Szivek Norbertet – olvasható a posta közleményében.
Pénteken lemondott tisztségéről a Magyar Posta felügyelőbizottságának több tagja is, Lantos Csaba elnök, Szabó Levente és Szarvas Ferenc. A közgyűlés megválasztotta a felügyelőbizottság új tagjait Boros Eszter, Csoltkó Endréné és Kovács Mónika személyében.
Illés Zoltán közgazdász, banki szakember, csaknem 20 éves tapasztalattal rendelkezik vállalatirányítási, pénzügyi és szolgáltatásmenedzsment, valamint üzletfejlesztési területen.
Pályafutását az ABN Amro Bankban kezdte 1995-ben, 2006-tól az OTP Bank lakossági igazgatóságának vezetője lett, 2007-2014 között az OTP oroszországi leánybankjának igazgatósági tagja, 2012-2013-ban vezérigazgatója volt.
Seszták beismerő vallomást tett, most fájhat a feje miattaA HVG eheti számában olvasható, hogy megkezdődött a hatalomátvétel a Magyar Postánál is, miután Orbán Viktor megtisztította a terepet Lázár Jánostól. A lap emlékeztet: a miniszterelnök május végén döntött úgy, hogy visszaveszi a hatalmat Spéder Zoltán köreitől, mert azok a Miniszterelnökséget vezető miniszter segédletével túl nagy befolyásra tettek szert az MFB, a takarékszövetkezetek és a Magyar Posta felett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
