Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mindenki futott már bele olyan helyzetbe, hogy épp amikor kellett volna, a mobilján nem volt térerő, vagy az adatforgalmi sebességgel adódtak gondjai – vagy olyan helyen (erdőben, völgyben) lett volna szüksége telekommunikációs szolgáltatásra, ahol ilyesmi nem is volt soha. Magyarországon a lakosság néhány százaléka éppen ilyen területen és viszonyok között él, vagyis vezetékes telefon és internetkapcsolat híján kimaradtak a digitális korszakváltásból zömmel azért, mert a szolgáltatóknak nem érte meg odáig kiépíteni az infrastruktúrájukat. Mutatjuk a megoldást.
Az ég mindenhonnan látszik
A városi ember kényelméből nehezen értelmezhető korlátozottságot évek óta fel lehetne számolni. Nem a nemzeti internetkonzultációval felszínen tartott programról van szó, arról az ígéretről, mely szerint a kormány 2018-ig minden lakóházba (ahol igénylik) „szupergyors internetet” telepít.
De még csak nem is arról, hogy a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) befejezi azokat a 800 MHz-es frekvenciára szóló hálózatfejlesztési projekteket, amelyek megkezdéséért másfél éve több mint 100 milliárd forintot fizetett a hírközlési hatóságnak, s amelyekben azt is vállalták, hogy gyors mobiladat-átvitelre képes 4G-vel lefedik lényegében az egész országot.
A „lényegében” és a „ténylegesen” közötti különbségre évek óta működik idehaza is valós technológiai megoldás. Olyan, ami akkor is működik, amikor a vezetékes (vezeték hiányában) vagy a mobilnet (térerő hiányában) nem. „Az ég mindenhonnan látszik, elérhető, ilyen egyszerű a magyarázat” – mondja Lengvárszky Szabolcs, a 6 éve műholdas internetszolgáltatást is végző RG NetWorks Kft. ügyvezetője.
Az egyelőre ezres előfizetői nagysággal dolgozó cég kifejezetten olyan területeken biztosít szélessávú internetes adatátviteli megoldásokat, ahol a hagyományos távközlési szolgáltatások nem elérhetőek. Saját példáját hozza a cégvezető: „a Mecsek oldalában lakom, ahol a mi utcánkban elérhető a vezetékes optikai kábel, de egy utcával lejjebb már nincs semmi".
Ott egyedül a műholdas internet jöhetett szóba.
A magyaros fantázianevű Vannet 40 százalékban céges, 60 százalékban lakossági előfizetőket tudhat magáénak. Jórészt településeken kívüli, külterületi helyszínekre kérnek ilyen szolgáltatást, de a cégnek több olyan ügyfele is van, akik városi környezetbe kérik a műholdas internetet. Vagy azért, mert a városnak olyan területén működnek, ahol nincs kiépített adsl hálózat, vagy mert nem elégedettek a szolgáltatással. Gyakori az is, hogy a céges előfizetők backupnak választják ezt a megoldást, mivel teljesen független adatátviteli rendszerről van szó, arra az időre jelent biztos megoldást, ha a többi, klasszikus rendszerben probléma adódna.
A valódi szélessávot (22 Mbps le-, és 6 Mbps feltöltési irányba) az EU-ban jól ismert Eutelsat hazai képviselőjeként biztosítja – ez már majdnem olyan, mint a kormány által 2018-ra ígért 30/10 Mbps sebesség, amit kábelen lehet majd elérni. Ám a műholdas nethez nincs is másra szükség az adott helyszínen, csak áramra. Illetve a rendszer működéséhez megfelelő eszközre is szükség van, mert bár az adatlekérdezés technológiailag elég könnyű feladvány, a feltöltéshez azért speciálisabb eszközre van szükség, mint egy beltéri modemre vagy mobiltelefonra.
| Támogatható lenne, de ... |
A műholdas internet, mint lehetőség ezzel együtt is szerepel a támogatható technológiák közt a kormányzat által „szupergyors internet” néven ismertté vált infrastruktúraépítési projektben. Az más kérdés, hogy erre az uniós előírások miatt került sor, mert ezen túl eddig nem jutottak. Még az sincs kitalálva, hogy miként lenne ezt a technológiát adott esetben támogatni. Jóllehet a színfalak mögött az a megrendelő és a kivitelező részéről is általánosan elfogadott megállapítás, hogy lesznek olyan végponti címek, ahová észszerűtlen pazarlás a vezetékes infrastruktúrát kiépíteni. A beruházási költség millióiból ugyanis majd jó, ha néhány felhasználót a hálózatra köthetnek, miközben e pénzek töredékéért más technológiával ugyanúgy elérhetnék a fogyasztókat. Piaci elemzők azt is megerősítették, hogy tévessé vált az a megközelítés, mely szerint kizárólag a fix infrastruktúra volna üdvözítő a feladatra. Kőrösi Gábor, a Telenor Magyarország szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója is úgy véli: érdemes volna a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program második pályázati szakaszába (amennyiben lesz ilyen) a mobil szélessávot is bevonni. A 800 MHz-es hálózat azonban úgy épül ki Magyarország egészére, hogy a 100 százalékot a mobilszolgáltatók nem területi, hanem lakossági lefedettségre vállalták. nincs nagy különbség a kettő között – nem több mint 2,5 százalék. Csak hát e fehér foltokban is laknak emberek. |
A szolgáltatáshoz - melyet bárhol az országban igényelni lehet - telepíteni kell egy 77 centis átmérőjű antennát, a parabolán egy speciális fejegység dolgozik (ettől lesz műholdas a terminál), amihez egy beltéri modemegység kapcsolódik, és bár javallt a telepítést szakemberre bízni, egy kis műszaki érzékkel azért ez áthidalható feladat. A szett nem olcsó, az alapcsomag is 100 ezer forintot ér, de ezt ugyanúgy nem kell megvenni, csak tartós használatra kvázi kibérelni, mint ahogyan a kábeltévés társaságoknál a beltéri modemet.
Drágább, de a működéséhez biztosítandó technológia is többe kerül.
Azt szem előtt tartva, hogy a műholdas internetszolgáltatás ott üdvözítő, ahol nincs más megoldás, a kezdőcsomag 7 ezer forintos induló ára, ha nem is teljesen versenyképesnek, de összehasonlíthatónak nevezhető az általános körülmények között lévő végpontokéval. Az már kevésbé üdvös, hogy e szolgáltatás is – a mobilnethez hasonlóan – főként forgalomkorlátos csomagokba rendezett. Ám a legolcsóbb csomagban is havi 8 GB adatforgalom a határ, ami ha torrentezésre és folyamatos Youtube-videózásra nem is, általános szörfölésre viszont több mint elegendőnek tűnik.
Ami a céges megoldásokat illeti: alapkommunikációra, m2m megoldásra (machine-to-machine technológia, azaz olyan adatáramlás, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik), kamerarendszerek jeltovábbítására, napelempark adatátvitelére, jegykiadó automaták vezérlésére és adattovábbítására egyaránt használják. A két szegmensben Lengvárszky Szabolcs becslése szerint 15 ezer potenciális ügyfél volna elérhető.
Csakhogy a nagy cégek számára ez nem elegendő vonzerő; hiába tárgyalnak évek óta az együttműködésről, gyakorlatilag nem lépnek előre az ügyben. A nagy mobilszolgáltatók számára ugyanis a technológia túl drága, túl bonyolult és túlzottan speciális. Mint az egyik telekommunikációs cégnél megfogalmazták: szerintük a műholdas internet olyan helyekre való, mint a sivatag, a tengeri fúrótorony vagy a katasztrófa sújtotta területek, ahol az egyetlen szóba jöhető technológiaként nincs is más választás, így az árérzékenység sem meghatározó összetevő.
A műholdas internetszolgátatás „minősített esete” a mobilnet. A kínai belföldi járatokon már jó ideje
csak az újonc európaiaknak újdonság, hogy ingyenes, wifin keresztül elérhető internet is van.
Nos, ha ingyenes nem is lesz egyhamar, azt Európában is hamarosan el lehet majd felejteni, hogy a repülési időre kikapcsoltatják a telefonokat. Tavaly ősz óta ugyanis az Inmarsat nevű cégnek engedélye van az EU teljes területére ilyen szolgáltatásba kezdeni – azzal a feltétellel persze, hogy a tagországok illetékes hatóságainál kiváltja ehhez a megfelelő jogosítványokat. (Vagyis: a frekvenciahasználatot megfizeti.)
A technológia olyannyira nem új, hogy a cég 1979 óta dolgozik a globális hang-, illetve adatátviteli szolgáltatásain, és meghatározó szereplője a szatellit kommunikációs piacnak. A cég szolgáltatásait biztosító műholdas flotta ma 11 Föld körüli pályán keringő műholdból áll, közülük az adatátviteli szolgáltatásokat azonban mindössze hárommal képesek ellátni. Az Inmarsat a gyorsabb piacra lépés érdekében 2015 szeptemberében a Deutsche Telekommal és a Lufthansával kötött egyezséget.
Az üzleti modell azon alapul, hogy a 4G szolgáltatást biztosítani képes, meglehetősen borsos áron beépíthető technika használatát fizetős szolgáltatásként kínálnák a légitársaságok. A rendszer így működik majd:
Ami azonban Magyarországot illeti: iparági információk szerint
a szolgáltatás megkezdésére a pecsétet ütni hivatott hírközlési hatóság (NMHH) olyan meredek ár megadásával nyitott a tárgyalások elején, ami a szolgáltató szerint vélhetőleg soha nem tudna megtérülni
– és nem csak azért, mert a ferihegyi légiforgalom, bármilyen sűrűnek is érezzük, nem összehasonlítható Frankfurt vagy a Heathrow forgalmával.
Biztosan gyúrják még majd egymást a felek az ár ügyében, már csak azért is, mert igencsak sajátos helyzetet eredményezne, ha az európai légtérben másfél-két év múlva, amikor ez a szolgáltatás berobban a légiforgalomba, a hazánk légterébe érkező repülőgépeken a stewardess azt mondaná hangosbemondó mikrofonjába: „Hölgyeim és uraim, Magyarország légterébe érkeztünk, a repülőgépen az internet-szolgáltatás szünetel.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
