Kilábaltunk a válságból, nő a gazdaság, de a magyar GDP éppen csak meghaladta a válság előtti szintet tavaly, és az egy főre eső jövedelem alapján szegény országnak számítunk – derül ki az OECD pénteken publikált országjelentéséből.
A magyar gazdaságba 2012-től visszatért a növekedés – állapítja meg az OECD pénteken publikált országjelentésében, melyben a nemzetközi szervezet megállapítja, hogy a GDP-arányos államadósság csökken, a fizetési mérleg egyenlege többletben van, és csökkent a pénzügyi sérülékenység.
Magyarország felépült a válságból, sok egyensúlytalanságot sikerült kijavítani, a büdzsé deficit csökkenésnek indult, a folyó fizetési mérleg is pozitív, a GDP 4 százaléka, még egy kicsit túl jó is – mondta viccelődve Angel Gurria az OECD főtitkára Budapesten a jelentés bemutatásakor.
Ez egy pozitív történet, ezért megveregethetjük a vállunkat, azonban van még hova felzárkózni, főleg, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintjük.
A reál GDP 2015-ben éppen csak meghaladta a 2008-as válság előtti szintet, és a szervezet figyelmeztet, hogy Magyarországon a jövedelmi szint pedig továbbra is jelentősen elmarad a fejlettebb gazdaságokétól, konkrétan a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GNI) a legalacsonyabbak között van az OECD-országok között.
Bár a GDP-hez mért arány csökkent, az államadósság szintje továbbra is magas az OECD szerint, mint ahogyan az állami kiadások szintje is, ezért a kiadások fokozatos csökkentését javasolja.
Az OECD szerint az adórendszer továbbra is jelentős mértékben a foglalkoztatás adóztatására épül, és javasolja a munkát terhelő adó és a munkahelyek létrehozási költségének csökkentését.
A szervezet felszólítja a kormányt az áfacsalások elleni harcra, valamint arra, hogy kevésbé torzító fogyasztásra kivetett adóztatást alkalmazzon.
A szervezet szerint el kellene adni a bankszektorban szerzett állami részesedéseket is, hogy erősödjön a verseny. Emellett erősíteni kellene a pénzügyi rendszert, és csökkenteni a nem teljesítő hiteleket.
A jelentős növekedés okaként a jelentés kiemeli az uniós forrásokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy a hazai kisvállalkozások beruházását fékezi a folyton változó szabályozói környezet. A termelékenységi növekedés lelassult az OECD szerint. További probléma, hogy a magyar cégek a globális értékláncból csak nagyon kevés szeletet tudnak kihasítani, a beszállító kkv-k nem tudnak olyan beruházásokat végrehajtani, amikre szükségük lenne.
Az OECD szerint nyitott beruházási politikára van szükség, egy cég telekommunikációs költsége Magyarországon gyakran drágább, mint Franciaországban, mert nagyon koncentrált a piac.
Az OECD szerint a magyar gazdaság egyre inkább tudásalapúvá válik, mely miatt gyorsan változnak a munkaerőpiacon az elvárt készségek. Elég lassan reagált az oktatási rendszer, ezért nem felelnek meg a dolgozók a munkaerő-piaci elvárásoknak, ami visszahúzó erő és lecövekeli a magyar gazdaságot.
A szervezet szerint meg kell duplázni az erőfeszítéseket a szakképzettség növeléséhez. Mindenkinek lehet diplomája, de azokra a területekre kell koncentrálni, amelyeknek a piacra van szükségre. A műszaki tudományokat a legtöbb OECD-országban túl kevesen választják. Olyan oktatáspolitikára van szükség, amely segíti munkához juttatni az iskolapadból kikerülő diákokat. Ha képzettebbek az emberek, jobb a termelékenység és jobb fizetést lehet adni a munkavállalóknak.
A közmunkában kapott képzést nem tartja hatékonynak a szervezet, ugyanis nem biztosítja a megfelelő munkaerő-piaci kompetenciát. A nők, különösen a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci részvétele alacsony az országjelentés szerint.
Varga elégedett
Varga Mihály szerint a tanulmány összességében pozitívan értékeli a magyar gazdasági folyamatokat, 2013-tól a gazdasági növekedés dinamikussá vált, az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt maradt, a beruházási rátánk meghaladja a GDP 21 százalékát, csökkent a devizakitettségünk, és a külső sérülékenységünk. A tanulmány ugyanakkor 2016-ra bővüléslassulást vetíti előre, amivel a kormány is egyetért.
A munkanélküliség 6 százalékra csökkent, ami a nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány tudatos programjának eredménye.
A kormány készen áll arra, hogy további együttműködések keretében igénybe vegyék az OECD szakértőinek segítségét a szakképzés és egyéb fejlesztésre váró terültek építésére – mondta Varga a jelentés bemutatóján.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.