A magyar háztartásoknál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet. A GDP egy részét elviszik a külföldiek, a megmaradó nemzeti összjövedelemből pedig kevés kerül a háztartásokhoz, és sok a vállalkozásokhoz és az államhoz.
Jó pár szakma van, amelynek képviselőit veszélyezteti a mesterséges intelligencia (MI) terjedése. Az újságírást is gyakran ezek között emlegetik. A Google egyik kezdeményezése erre utal, bár a keresőóriás cáfolja, hogy ez lenne a célja.
Kilábaltunk a válságból, nő a gazdaság, de a magyar GDP éppen csak meghaladta a válság előtti szintet tavaly, és az egy főre eső jövedelem alapján szegény országnak számítunk – derül ki az OECD pénteken publikált országjelentéséből.
Egyre aggasztóbb az Európai Unió költségvetésének helyzete. Nem elég, hogy a következő hétéves pénzügyi ciklusra kevesebb forrást szavaztak meg a tagállamok, a büdzsé bevételi oldala is reformra szorulna: végre szükség lenne tényleges uniós bevételekre, és le kellene szakadni az egyre masszívabbá váló közvetett tagállami bevételekről. Menjen a tej áfájából bizonyos százalék Brüsszelbe? Legyen uniós kerozinadó? Vagy a pénzügyi cégekre vessenek ki valamilyen sarcot? Az ötletelést már most el kell kezdeni, ha 2020 után életbe akarják léptetni az új rendelkezéseket.
Két ország került alacsonyabb jövedelmi kategóriába a Világbank 2012-es adatokat összegző jelentésében: Magyarország és Dél-Szudán. Magyarország összesítettben a 77. helyen van, a régióból Románia és Bulgária teljesített csak rosszabbul.
Háromszor annyi pénzt kellene fordítania a fejlődő országok támogatására Magyarországnak, mint amennyit jelenleg költ ilyen célokra – derült ki a Közép-európai Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen. Makkay Lilla, a külügyminisztérium munkatársa szerint a magyar állam a jövőben elsősorban arra fog törekedni, hogy a segélyezés kereskedelmi tevékenységekkel összefüggésben történjen.