Az MSZP rászabadítaná az Állami Számvevőszéket a MNB-alapítványok cégeire, ügyészséggel, közbeszerzési döntőbizottsággal és parlamenti vizsgálóbizottsággal vizsgáltatná ki az alapítványok ügyét, kiadatná velük minden iratukat, és még a költségvetési bizottságot is átvizsgáltatná.
Az MSZP hatpontos intézkedéscsomag végrehajtását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költései miatt – közölte az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Tóth Bertalan közölte: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak az alapítványok, hanem az azok által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását is ellenőrizze. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy az ÁSZ kezdje meg a vizsgálatot.
Az ellenzéki politikus kezdeményezte az Országgyűlés költségvetési bizottságának vizsgálatát is a tiltott monetáris finanszírozás miatt. Emlékeztetett arra, hogy az alapítványok több százmilliárd forint értékben állampapírt vásároltak, amely az MSZP álláspontja szerint uniós szabályokkal ütközik, tiltott monetáris finanszírozásnak minősülhet.
Indítványozta, az ügyészség ellenőrizze az alapítványok törvényes működését, derüljön ki, miért nem tartották be az alapítványok a közbeszerzési törvényt, hogyan juthatott el rokonokhoz barátokhoz ez a rengeteg pénz.
Tóth Bertalan elmondta, közérdekű bejelentést fog tenni a közbeszerzési döntőbizottságnál annak érdekében, hogy vizsgálja meg milyen következményekkel jár a közbeszerzési szabályok megsértése.
Az MSZP-s képviselő közölte, kezdeményezik egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely amellett, hogy vizsgálná, hogyan vált a közvagyon magánvagyonná, azt is áttekintené, milyen lépéseket tehet az Országgyűlés a közbeszerzési törvény megszegése miatt az alapítványokkal szemben.
Felszólította az alapítványokat, hogy az eddig ki nem adott iratokat a bírósági ítéleteknek megfelelően adják ki. Derüljön ki, hogy ötmillió forint alatt, milyen támogatási szerződéseket kötöttek az alapítványok, kik azok a magánszemélyek, akik pénzt kaptak – mondta. Megjegyezte, a személyes adatok közlése nélkül a neveket nyilvánosságra lehet hozni.
Ha ezt nem teszik meg az alapítványok, nem lesz más választása, mint feljelentést tenni közérdekű adattal való visszaélés miatt – közölte a frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: sok-sok minden van még, amit titkolnak, például a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvében is sok a kitakarás.
Tóth Bertalan úgy fogalmazott: Matolcsy György jegybankelnök, Orbán Viktor jobbkeze lebukott; az államalapító Szent István király idején a tolvajok kezét levágták. Hozzátette: az alapítványok barátoknak, haveroknak juttattak tíz-százmillió forintot törvénysértések sorozatával.
Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke elmondta, ő is pert nyert az MNB-vel szemben, így megkapta azokat az iratokat, amelyek az ingatlanvásárlásokra és a hatmilliárd forintos médiaszerződésre vonatkoznak. Jelezte, gondoskodnak a dokumentumok nyilvánosságra hozásáról. Hozzátette: az iratokból kiderül, az alapítványok működése nem volt független a jegybanktól. Ezt bizonyítja azt is – folytatta –, hogy a kuratóriumokban részt vesznek a nemzeti bank vezetői is. Úgy értékelte: az Orbán-kormány átértelmezte a hatalmi ágak megosztását, úgy gondolja, a hatalmi ágakat "klánon belül" kell szétosztani.
Burány Sándor közölte, levélben fordult a Költségvetési Tanács és az ÁSZ elnökéhez, vizsgálják meg, az alapítványok állampapír-vásárlása kimeríti-e a tiltott monetáris finanszírozás fogalmát.
A politikusokat kérdezték arról, mi a véleményük arról, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök cége 600 ezer eurót kapott az Alstomtól. Tóth Bertalan közölte, az ügy részleteit nem ismeri, de a Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, és reméli, Matolcsy György alapítványainak "lopássorozatát" is hasonló vehemenciával vizsgálja majd a kormány. Meglátják, mi lesz a vizsgálatok eredménye - közölte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.