Az Eurostat csütörtökön jelentette be, hogy fenntartást fogalmazott meg Magyarországnak a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében beterjesztett jelentésével szemben, miután a magyar statisztikai hatóságok az Eximbankot nem sorolták át a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba, ami az államadósság növekedésével járna.

A KSH és az MNB álláspontja szerint azonban az átsorolásra nincs lehetőség, érveiket elküldték az Eurostatnak is. A Nemzetgazdasági Minisztérium most közölte, egyetért a KSH és az MNB közös álláspontjával, támogatja a módszertani egyeztetések folytatását mind az ESA 2010 szabályok értelmezését, mind az Eximbank konkrét esetét illetően.

Az NGM érvelése felidézi, hogy a nemzeti számlák ESA 2010-es statisztikai módszertana a korábbiakhoz képest részletesebb eligazítást ad az egyes gazdasági szereplők szektorba sorolásának szabályairól, így a kormányok által létrehozott, költségvetésen kívüli finanszírozást megvalósító célszervezetekről is.

Az NGM álláspontja szerint viszont az Eximbank nem ilyen célszervezet, hanem minden tekintetben bankként funkcionál. A kamattámogatási konstrukció léte vagy a forrásbevonásra vonatkozó állami garancia nem ok a besorolásra – tette hozzá az NGM. 

Az Eximbank tevékenysége tükrében is megkérdőjelezhető az Eurostat vélekedése, miszerint az exporttevékenység kamattámogatását másként kívánja kezelni, mint más kamattámogatási mechanizmusokat, illetve szintén vitatható azon felfogása, hogy az Eximbank a nemzeti jövedelem- és a vagyon elosztásában venne részt, és nempiaci javakat állítana elő, miként az államháztartás szervezetei – írta közleményében a minisztérium. 

A KSH és az MNB arra hivatkozott, hogy a nemzeti számlák megújított módszertani szabványa (ESA 2010) nem változtatta meg a pénzügyi közvetítők és ezeken belül a hitelintézetek definícióját, így nincs lehetőség az eddigi szektorbesorolások módosítására. 

Az unió statisztikai hivatala új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé soroltatná az Eximbankot. Ez a kategória azokat a pénzügyi szervezeteket tartalmazza, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal, illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak.

Az ide sorolt pénzügyi szervezetek – jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) – a tulajdonosaik "foglyai", így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető. A magyar álláspont szerint viszont az Eximbank nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi, és széles körben, a piacon helyezi ki azokat.