A kormány az ország értékesített szén-dioxid-kvótájából létrejött alapból finanszírozza a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, míg az uniótól pont ilyen célra érkező forrásokat a korábbiakkal ellentétben nem a lakosság, hanem az állam használhatja fel saját intézményeinek modernizálására.
Bár korábban Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a lakosság is hozzáférhet az EU által folyósított energiahatékonysági célokra fordítható támogatásokhoz, végül azt a magyar kormány nem csatornázza be a lakossághoz, hanem saját épületeinek felújítására, szigetelésére használhatja fel – írja a Népszabadság.
Tavaly összesen tizenöt milliárd forint értékben folyósított az állam az Otthon Melege Program keretében szigetelési, fűtés- és gépcsere-támogatásokra, a program a jövőben az állam által értékesített szén-dioxid-kibocsátási kvóta terhére folytatódhat, de más forrásokat is átcsoportosítanak. Viszont ez azt is jelenti, hogy míg lenne uniós forrás, inkább az állam önerőből támogatja a lakosságot.
Bár eredetileg csak korlátozottan lehetett volna a vissza nem tértítendő támogatásokat a lakosság rendelkezésére bocsátani, ezt a magyar kormánynak kellett volna kérvényeznie, de nem tette meg, Szabó Zsolt kitért a válaszadás elől, a lap kérdéseire reagálva csak annyit közölt, hogy az nem az NFM, hanem a Miniszterelnökség hatásköre, hogy az uniós forrásokról döntsön. A 2014-2020-as ciklusban 309 milliárd forint uniós vissza nem térítendő támogatást használhat fel Magyarország az energiahatékonyság növelésére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.