Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Volt itt minden, brókerbotrány, súlyos krízisek, a kormány háborúja a hiperekkel, a dohánygyárakkal és az emberekkel, ha a vasárnapi boltzárat vesszük. Európa közben majdnem szétesett a görögök miatt.
Rég volt ilyen rázós évünk, ezt már nyugodt szívvel kijelenthetjük. Szilveszter után azonnal beütött a matricakáosz, miután a kormány kibővítette az útdíjrendszert, és megyei matricákat vezetett be. Hamar össze is omlott a matricaértékesítő rendszer, kétmatricás lett egy Duna-híd, bedugult a belváros Budapesten, pár száz méteres matricás szakaszok jelentek meg a főváros határában, és megugrott a forgalom a környező településeken.
A svájci jegybank hamar lökött még egy nagyot az izgalomgyáron, és január közepén felrobbantotta a svájci frank árfolyamát. A döntéssel rengetegen sokat veszítettek, a svájci frank kapásból 400 forint fölé lőtt, és pillanatok alatt 10 milliárd forintot buktak a brókercégek hazai ügyfelei.
És ez még csak a kezdet volt.
Az év botránya
A svájci frankos veszteségek következtében a brókercégek már nem tudták kikozmetikázni a korábbi stikliket, és olyan példa nélküli brókerbotrány pattant ki Magyarországon, amit még évtizedekig emlegethetünk (összefoglalót erre talál). A történet egy 100 milliárdos sikkasztás miatti nyomozással indult február végén az – azóta már felszámolás alatt álló – Buda-Cashnél, és gyorsan bedőlt a tulajdonosok érdekkörébe tartozó négy kisbank is. Az ügy furcsasága, hogy a Magyar Nemzeti Bank alig több mint egy hónappal korábban sem jött rá az állítólag 15 éve zajló visszaélésekre, pedig vizsgálta a céget.
Két hétre rá következett a Hungária Értékpapír bezárása egy egymilliárdos veszteség miatt. De a legizgalmasabb még csak ezután jött: a Quaestor-botrány, amibe Tarsoly Csaba, a cég Fideszhez közeli tulajdonosa és vezére belebukott, majd nagy nehezen előzetesbe is került, és a kormány is csúnyán besározódott. A Quaestor-botrány lényege, hogy 150 milliárd forintnyi hamis kötvényt adtak el az ügyfeleknek. A jegybanknak persze ez sem tűnt fel korábban.
A Quaestorhoz és Tarsoly Csabához egyébként köze volt Kiss Szilárdnak, az Orbán-kormány januárban letartóztatott moszkvai lobbistájának is.
A brókerbotránynak több tízezer károsultja lett. A leghangosabbak a Quaestor-károsultak voltak, és talán ezért a kormány törvényt alkotott, mely szerint a kárukat megtérítették volna a bankok, pedig nekik semmi közük nem volt az ügyhöz. De a bankok befeszültek, és ugrott a magyar adósbesorolás felminősítése, amire a kormány már évek óta ácsingózik. Úgyhogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a kártalanítást, és új jogszabály született, mely szerint némi diszkonttal az adófizetők állják a cechet.
Épül-szépül az emberarcú NAV
Az év másik nagy durranása, az úgynevezett Geci-gate szintén februárban történt: Simicska Lajos, miután éveken át Magyarország legrettegettebb oligarchája (és egyesek olvasatában informális miniszterelnöke) volt, nyilvánosan gecinek nevezte Orbán Viktort, és ezzel véget ért az évtizedek óta tartó barátság. Ez akkora ügy lett, hogy külön cikkben foglaljuk össze.
Vida Ildikóról, Simicska Lajos régi munkatársáról viszont itt is megemlékezünk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke júliusban távozott a hatóság éléről. Ahhoz képest egész sokáig húzta, hogy érintett volt a kitiltási botrányban és a Simicska–Orbán-háború sem lehetett mellékes epizód a karrierjében. Végül nem ő, és nem is Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke lett vádlott a kitiltási ügy miatt, hanem egy ismeretlen vállalkozó.
Az Egyesült Államok nagykövete nemrég keményen be is olvasott Orbánéknak, és kiderült, semmi nem változott a kitiltási botrány óta, még mindig olyan korruptak vagyunk, hogy a fal adja a másikat. A kitiltási ügynek megágyazó áfacsalási botrányban az ügyészség eddig nem sok eredményt mutatott fel, a NAV viszont az ügy miatt idén sorra kapta a pofonokat a bíróságon.
Vida Ildikó távozása után a kormány nekifogott az adóhivatal átszervezésének, ám ezzel a szervezeten belüli korrupciós kockázatok valószínűleg mit sem változnak. Az adóhivatal új ura Tállai András, aki egyúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és parlamenti képviselő is, és valószínűleg neki is tolmács kell, ha angolul szólítják. Az öt operatív vezető is megvan már.
Nagy elbocsátások is lesznek a NAV-nál, a kormány szerint át kell szervezni, a polgárokhoz közelebb kell hozni, szolgáltatóvá tenni. Bár úgy áll a dolog, hogy addigra talán szét is esik az adóhivatal, úgy felgyorsult az önkéntes elvándorlás.
Hiperek – kormány: 1- 0
Ugorjunk a vasárnapi boltzárra, amiről mindenféle felmérés van már, hogy a magyarok döntő többsége nem akarta, a kormány mégis bevezette. Az ötlet a KDNP-től (bár vannak, akik a tagadások dacára kitartóan úgy vélik, inkább hazai hátterű üzletek, talán a Coop és a CBA felől) érkezett, és március 15-én élesedett.
A kormány azt magyarázta, hogy az emberek majd többet járnak kirándulni, étterembe vagy szállodába a vasárnapi boltzár miatt. Ez nem jött be, viszont lett belőle tömegnyomor a boltokban a hét többi napján, megnövekedett munkaidő a kereskedelemben dolgozóknak, és trükkök sora a boltok, vagyis „piacok” részéről, hogy kinyithassanak vasárnap. A benzinkutak viszont jól jártak. Annyiban persze „sikeres” az életünket átalakító új tilalom, hogy az emberek már akkor sem mennek vasárnap vásárolni, amikor lehet.
A nagypolitika szintjén ez a történet inkább a hiperek csuklóztatásáról és kiszorításáról szólt. A 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó után idén a boltzár mellett jött volna az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is, amit döntő részben a multi hátterű hipermarketek fizettek volna, de Brüsszel befékezte a végrehajtást, és a kormány meghátrált. Aztán kitalált egy újabb csuklóztatást, amellyel arra kényszerítette volna a multikat, hogy dolgozókat vegyenek fel egy kötelező foglalkoztatási minimum szerint, de végül ettől is elállt.
A dohánymulti viszont a rövidebbet húzta. A dohányipari vállalatokra kivetett, szintén multiellenes különadót még megfúrták Brüsszelben, de a november elsején indult, monopolhelyzetbe hozott Országos Dohányboltellátó Kft. kicsúszott a kezükből, ugyanis a kormány Lázár János jó ismerősének, Sánta Jánoséknak és a British American Tobaccónak osztotta le a zsíros üzletet. Ebből az indulás után lett egy elhúzódó cigarettahiány a trafikokban.
A dohányboltoknak viszont nagyon bejött az élet, elképesztő nyereséget, mondhatni, extraprofitot hozott tavaly a trafikbiznisz.
Rengett a föld a bankszektorban
A bankok is egész évben érezhették a kormány törődését. Az évre a bankok tavaly indult elszámoltatásával fordultunk rá. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizaalapú hitelek elszámolása során átlagosan 710 ezer forintot adtak vissza a pénzintézetek az adósaiknak, akiknek a hiteltörlesztő részletük így majdnem negyedével csökkent. Ezt követte a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítása, amihez később a parlament hozzácsapta a devizás személyi kölcsönöket és az autóhiteleket is. Ezzel rövidesen megszűnik a devizahitel-állomány Magyarországon.
Az MKB tavalyi megvétele után idén a kormány megvette a Budapest Bankot az amerikai GE-től. Az MKB élére jó gázsiért Matolcsy György kedvenc munkatársa Balog Ádám került, és a bankot várhatóan jövőre eladják egy magánbefektetőnek.
Közben a bankok, például a Raiffeisen és a Sberbank sorra zárják be a fiókjaikat, a Citibank pedig eladta a lakossági üzletágát az Erstének. Utóbbi februárban történelmi jelentőségűnek szánt megállapodást kötött a kormánnyal, az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank bábáskodásával. A megállapodás szerint a kormány jelentősen csökkenti a bankadót, és békén hagyja a bankokat, cserébe kap egy 15 százalékos részt az Erste magyar leányából.
A megállapodás betartása nehezen ment a kormánynak, és a mai napig nincs házon belül az Erstében. A bankadó csökkentéséről szóló törvényt is vonakodott megszövegezni, majdnem ismét háború lett a bankokkal, de végül a kabinet elkezdett tolatni, mégis csökken a bankadó.
De ezzel még nem volt vége. Az állam év végén váratlanul kiszállt az OTP-ből.
A bankszektor legcsúnyább bukása címre Töröcskei István és a felszámolás alá került Széchenyi Bank pályázhatna. Utánamentünk az eseményeknek, és a banknál elképesztő gazdasági trükkök sorát találtuk. A Magyar Nemzeti Bank ebben az esetben is igen türelmes volt, és a szabálytalanságok akkor is folytatódtak, amikor az állam tulajdonos lett a bankban. Sok milliárd forintos veszteség keletkezett, a bankból mégsem jutott senki Tarsoly Csaba sorsára.
Kioszthatnánk egy év blamája címet is a KDNP-nek a magáncsőd megszövegezéséért, aminek a kritériumai olyan jól sikerültek, hogy szinte senki nem kér belőle.
Izzik a paksi ügy
Év végére szépen meggyűlt a baja a kormánynak a paksi atomerőmű tervezett bővítésével. A mostani állás szerint csoda, ha nem dől össze a bővítési terv. Brüsszel ugyanis két csapással is komoly rést ütött a projekten. Először szabálytalanságok miatt elmeszelte a közbeszerzési részét, majd újabb vizsgálatot indított a beruházásra nyújtott állami támogatás ügyében.
És az feltűnt, hogy elbuktuk a pálinkaforradalmat? Idén már csak kétmillió liter pálinkát állítottak elő az ország szeszfőzdéi, ez a tavalyi ötödét sem éri el. A visszaesés leginkább arra vezethető vissza, hogy uniós nyomásra az év elején megszűnt a bérfőzés adómentessége.
Kiárusítják a magyar földet
Év végére sikerült sínre tenni egy nagyszabású földmutyit is, az állam hatalmas földterületeket ad el a szerencsés licitálóknak. És az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nem akasztja meg a folyamatot, gyakorlatilag áldását adta a földpiac újraosztására. Simicska Lajosék földeket veszítettek, Mészáros Lőrincék vettek az elmúlt hetekben.
Ismét eljött a kitántorgás kora
Magyarország egész gyorsan a kevésbé képzett – és rosszul fizetett – dolgozók országává válik, és erősödik a magyarok elvándorlása. Az alacsonyan tartott bérek és a rossz kilátások miatt boldog-boldogtalan elhagyja az országot: pincérek, hentesek, mozdonyvezetők, varrónők, orvosok, egészségügyi szakdolgozók, informatikusok, kamionsofőrök, és még sorolhatnánk.
A bérek alacsony színvonala könnyen visszaüthet a kormányra, és az elégedetlenség csökkentésére valószínűleg nem lesz elég az olyan népjóléti intézkedés, mint az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentése.
Furcsa hírek a jegybankból
Matolcsyék százmilliárdokat öntöttek a jegybank alapítványaiba, amelyek idén sorra vették a drágábbnál drágább ingatlanokat. A Magyar Nemzeti Bank bő egy évig felügyelőbizottság nélkül működött, közben öntik a pénzt ösztöndíjakra a jegybank által támogatott oktatási programba is, és milliárdok mennek a kecskeméti iskolára is. Nagy meglepetésre Matolcsy György megvált egy régi bizalmasától, és a 8-as szám valami szürreális okból kikerült a jegybank címéből.
Amikor Európa rettegett a görögöktől
Alekszisz Ciprasz, a Putyinhoz kötődő görög miniszterelnök okozott néhány álmatlan éjszakát az európai vezetőknek. Olyan krízist okozott, amelyben még az is felrémlett, hogy vége az európai álomnak, és elindul az unió felbomlása. A probléma lényege az volt, hogy a görög kormány elzárkózott attól, hogy a nemzetközi hitelekért cserébe olyan megszorításokat hajtson végre, amelyek biztosíthatták volna a pénz visszafizetését.
Heteken keresztül egyik fél sem engedett, de Görögországban megkezdődött a bankválság, és csaknem teljesen csődbe ment, így Ciprasz végül beadta a derekát, megkezdte az európai nagyhatalmak, elsősorban Németország és az eurózóna kormányai által várt intézkedéseket.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
