Szokatlan stílusban, mindenféle megalapozatlan sikerpropaganda nélkül mutatta be a MÁV-Start vezetése a december 13-ától érvényes 2015–2016-os új vasúti menetrendet. Egy hete derült ki, hogy a MÁV tizedével kevesebb vasúti járatot indítana jövőre, és az Origo.hu azt írta, elképzelései részben meg is valósulnak, bár papíron több vonat indul majd.

A mai tájékoztatón Csépke András vezérigazgató azt jelentette be, hogy december közepétől a személyszállító MÁV-leány a jelenleginél közel egy százalékkal kevesebb szállítási kapacitást hirdet meg. A „rosszul teljesítő”, azaz kihasználatlan vonalakon törölnek bizonyos vonatokat, mondta, miután sokszor azzal szembesültek, hogy egy-egy járatnak csupán egy autóbusznyi, esetenként pedig kevesebb mint tíz utasa van. Az így felszabaduló járművek egy részéből a „jól teljesítő” vonalakon növelik a kapacitást, „hogy az eddig telített, rengeteg utast szállító vonatokra több kocsi jusson”. Néhány változásról pedig eddig ugyancsak szokatlan őszinteséggel bevallotta: az a célja, hogy „a kevesebb, de jobban kihasznált vonatok révén javuljon a költséghatékonyság”.

Még azt sem próbálták megideologizálni, hogy az idén is kevesebben utaznak vonaton, mint 2014-ben: a tavalyi 1,7 százalékos mínusz után 2015-ben 0,5 százalékos csökkenésre számít a vasútvállalat. (Pedig igazán kézenfekvő lenne azzal takarózni, hogy olcsóbb lett a benzin, ezért többen ülnek autóba.)

Kardinális változásokra a budapest–hegyeshalmi vasútvonalon kell számítani, és ennek oka is külföldön keresendő. Az osztrák vasút által üzemeltetett railjetek december 13-ától nem kanyarodnak be a bécsi Westbahnhofra, hanem az új, átmenő rendszerű bécsi főpályaudvaron keresztül egyenesen mennek tovább München felé. Azért, hogy az ausztriai szakaszon a vonatok menetrendje ne változzon, Budapestről minden railjet fél órával később indul, illetve ugyanennyivel korábban érkezik. Emiatt pedig a teljes Budapest–Hegyeshalom-vonal menetrendjét újra kellett szerkeszteni. Itteni újdonság az is, hogy a belföldi intercity vonatokat ezentúl nem bontják ketté Győrben, hanem óránként váltakozva csak soproni, illetve csak szombathelyi vonatok járnak majd.

Ezúttal sem változnak viszont bizonyos, sokéves aránytalanságok. Miközben a vasúti szempontból „jó helyen” lévő nagyvárosokba komfortos eljutást kínál a menetrend, továbbra is akadnak a MÁV által mostohán kezelt települések. A megyeszékhelyek közül a Kelet-Magyarország vasúti kapujának számító Szolnok van a legkedvezőbb helyzetben, ahonnan hétköznaponként eztán is közel 80 alkalommal lehet átszállás nélkül Budapestre vonatozni, de Székesfehérvár és Tatabánya sem panaszkodhat a maga napi 50–60 ilyen vonatával.

Bizonyos megyeszékhelyekre viszont mintha pikkelnének a menetrendszerkesztők. Kaposvárról továbbra is mindössze 2 közvetlen vonat indul munkanaponként a fővárosba, a salgótarjániaknak pedig sem most, sem december 13-a után egyetlen ilyen lehetőséget sem kínálnak. Az sem nevezhető átütő kínálatbővülésnek, hogy a szekszárdiak, akiknek eddig napi egy átszállás nélküli kapcsolattal kellett beérniük, mostantól két ilyen vonat közül választhatnak. (Ha e három, vasúti szempontból hátrányos helyzetű megyeszékhelyről valaki mégsem busszal, hanem vonattal akar a fővárosba jutni, annak Dombóváron, Hatvanban, illetve Sárbogárdon át kell szállnia.)

Nem léphettek túl a menetrendszerkesztők egy másik – inkább politikai, mint vasúti – furcsaságon sem. A 2008–2009-ben bezárt, kis forgalmú vasútvonalak közül az Orbán-kormány 2010-ben tizenegyet nagy csinnadrattával újranyitott – alig másfél évvel később pedig kilenc közülük bekerült azok közé a vonalak közé, amelyeken naponta mindössze két vonatot hagyott meg irányonként. Olyan mellékvonalakról, illetve vonalszakaszokról van szó, ahol a településeken átmenő busz valóban komfortosabb eljutási lehetőséget kínál, mint a jellemzően a faluszélen megálló vonat.

Ellenzékben a Fidesz-politikusok mégis „a vidéki emberek életének tudatos ellehetetlenítéséről” harsogtak a vonalbezárások kapcsán; amikor aztán ők szűkítették a senki számára semmire nem jó kétvonatosra a kínálatot, akkor ilyesmiről nem esett szó. A Veszprém–Zirc szakaszon időközben meghátráltak, ott ma hétköznaponként öt vonat zötyög végig, a Székesfehérvár–Sárbogárd vonalon viszont most szűkül napi kétvonatosra a kínálat, az Esztergom–Almásfüzitő, a Székesfehérvár–Komárom, a Pápa–Csorna, a Godisa–Komló, az Abaújszántó–Hidasnémeti, a Karcag–Tiszafüred, a Kocsord alsó–Csenger és a Kecskemét–Lajosmizse vonalon/vonalszakaszon pedig az idén is és a december 13-án életbe lépő új menetrendben is marad az értelmetlen kétvonatos alibimenetrend.

A MÁV-Start Elvira nevű internetes menetrend-keresője egyelőre nem ismeri a december 13-ától érvényes adatokat, de a szemfülesek már le tudják tölteni az új menetrendet. A vasútvállalat oldalán előbb a „Belföldi utazás”, majd – sajátos vasutaslogikával – a „2014–2015 évi vasúti menetrend” ikonra kattintva lehet eljutni a 2015–2016-os menetrendkönyvhöz, amihez a kevésbé rutinos utazóknak már csak egy vasúti térképet kell felkutatniuk (például itt), hogy azt is megtalálják, hányas vonalon (vasutasul szólva: menetrendi mezőn) találják meg az úti céljukat.