Négyszer annyi román vállalkozás dobja be a törölközőt, amennyi a közép-európai átlag. Másfélszerese a cégcsődök aránya ott, mint nálunk.
A Coface hitelbiztosító cég felmérése szerint Közép-Kelet-Európában messze Romániában a legmagasabb a cégcsődök aránya, négyszer nagyobb, mint a régiós átlag. Tavaly minden 1000 aktív romániai vállalatból mintegy 45 vált fizetésképtelenné, míg Szerbiában ez az arány 41, a harmadik helyre került Magyarországon 29 – írja a napi.hu. A skála másik végén található Lengyelország található, ott 2000 vállalkozásból egy dől be. A közép-kelet-európai térség átlaga 1 százalék, vagyis ezerből 10 cég húzta le a rolót.
Egy román lap szerint a kiugróan rossz román eredmény oka elsősorban az, hogy, idéz a napi.hu a laptól, 2008-2013-ban számos vállalat vett fel nagy összegű, hosszú lejáratú hiteleket beruházásaira - amelyek nem hozták meg a várt eredményt, sőt, mivel a kiadásokat nem sikerült a helyzet szükségleteihez igazítani, drasztikusan növelték a cégek veszteségét. A vevők sem fizettek időben, ezért újabb és újabb hitekbe verték magukat a romániai cégek.
Szlovákiában is emelkedőben van a cégcsődök aránya. Északi szomszédunkban tavaly megdőlt a rekord, több mint 400 vállalat dobta be a törölközőt. A Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap szerint a csődeljárások számának emelkedését a változékony adó- és járulékpolitika mellett leginkább a körbetartozásokból eredő fizetésképtelenség terjedése okozta.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.