A külgazdasági és külügyminiszter a második Magyarország - Latin-Amerika Fórum megnyitóján új világrendről is beszélt.
A globális kihívások és a regionális gazdasági integráció hatására új világrend van kialakulóban, amelyben Magyarország a nyertesek közé szeretne tartozni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a második Magyarország - Latin-Amerika Fórum megnyitóján csütörtökön, Budapesten.
Hozzátette: ehhez a hagyományos külgazdasági kapcsolatok ápolása mellett szükség van azok déli és keleti irányú diverzifikálására is. Magyarország az év elején meghirdette a déli nyitás politikáját az afrikai, latin-amerikai és karibi térséggel folytatott gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ennek eredményeként az idei év első hét hónapjában 18 százalékkal emelkedett a magyar export Latin-Amerikába - tette hozzá.
Az idén január-júliusi időszakban 26 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, a kivitel pedig Paraguay felé 130 százalékkal, Salvador irányába 93 százalékkal, Argentína irányába 84 százalékkal emelkedett. Az eredmények ellenére bőven van még növekedési potenciál a régió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokban - fogalmazott a külügyminiszter.
A miniszter közölte: az Eximbank 1,8 milliárd eurós keretet nyitott a magyar cégek latin-amerikai tevékenységének finanszírozásához. Egyúttal hangsúlyozta: a nagyvállalatok mellett kiemelt szerepet szán a kormány a kis- és középvállalkozásoknak.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a déli nyitás részeként folyamatosan nyílnak újra, és újabb nagykövetségek valamint főkonzulátusok, amelyből jelenleg hat működik a latin-amerikai régióban. Emellett idén 265 Stipendium Hungaricum ösztöndíjat különítettek el latin-amerikai országoknak, Uruguayjal, Argentínával, Ecuadorral, Kolumbiával, Mexikóval már megnyíltak a projektek.
A csütörtökön kezdődött kétnapos második Magyarország - Latin-Amerika Fórum három témára épül: az első panel a kormányközi kapcsolatokra fókuszál, a második, üzleti fórum olyan ipari és gazdasági pontokat tárgyal majd, amelyben Magyarország segítségére lehet a latin-amerikai országoknak, például a víz- és hulladékgazdálkodás és energiabiztonság. A harmadik, oktatási és tudományos panel pedig a diákok és kutatók mobilizálását célozza.
A fórum nem nyilvános, így a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem adott tájékoztatást a megjelent miniszterek pontos számáról, de a megnyitón beszédet mondott többek között Manuel González Sanz, Costa Rica külügyminisztere, Antonio Luis Carricarte Corona, Kuba külkereskedelmi miniszterének első helyettese és Oscar Stark Robledo, Paraguay ipari és kereskedelmi minisztere, akik beszámoltak az elmúlt évek eredményeiről és reményüket fejezték ki a magyarországi kapcsolatok elmélyítése iránt.
Roland Schäfer, az Európai Külügyi Szolgálat Latin-Amerikáért felelős megbízott igazgatója szerint Magyarország és Latin Amerika kölcsönösen tanulhat egymástól gazdaság- és biztonságpolitikai kérdésekben egyaránt.
Úgy ítélte meg, Latin-Amerika gazdaságai sikertörténetnek számítanak, az utóbbi 10 évben elért gazdasági növekedés 70 millió embert emelt ki a szegénységből, hosszútávon azonban ez újabb felelősséget szül. A bázishatásnak köszönhetően a következő évtizedben alacsonyabb gazdasági növekedésre lehet számítani a térségben és a még meg nem erősödött középosztály állami segítségre szorulhat, amelynek teljesítése nehézségekbe ütközhet. Ebben a kihívásban az Európai Unió tagállamai jelentős segítséget tudnak nyújtani - tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a Latin-Amerikába érkező beruházások 40 százaléka az EU-ból származik, és számos latin-amerikai és karibi országgal kötött egyezmény segíti a gazdasági kapcsolatok erősödését.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.