Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csakis a miniszterelnöki ígéretek miatt rukkolt elő a „gyorsút” tervével a fejlesztési tárca – derül ki a hvg.hu birtokába jutott előkészítő anyagból. Szakmai érv nincs az új hibrid, a főútba oltott autóút bevezetése mellett, sőt. Ott is lesz gyorsút, ahol van ugyan kockázat, de alacsony az előrejelzett forgalom. Gyorsút lesz az elképzelések szerint az M7-es és Kaposvár, az M1-es és Pápa közötti szakaszon, Vásárosnamény és Záhony, illetve Beregdaróc között.
Jelentősen nőhet a balesetek száma – ismerik el maguk a gyorsútkoncepció előterjesztői –, legalábbis az olyan szakaszokon, ahol autópályák folytatásaként épülne meg a vadonatúj úttípus, a gyorsút, és így váratlanul szintbeni kereszteződések jelennének meg – ez derül ki a hvg.hu birtokába került előkészítő dokumentumból. A tervek pedig ezt vetítik előre – ahogy a mellékelt térképen is látszik –, hiszen a Tasó László államtitkár által nemrég beharangozott gyorsutak nagyrészt autópályákkal kötnék össze a megyei jogú városokat, illetve a határokat. De azért nem mindenütt.
A forgalombiztonsági kockázatra és a nagy forgalomra való tekintettel nem javasolták a gyorsutat például a Csorna–Sopron– országhatár, a Bóly–országhatár vagy az M0-ás–Abony közötti szakaszon, ide inkább biztonságosabb autóutat vagy autópályát terveznek. Az autópályán folyamatosan haladó gépkocsivezetők számára ugyanis kihívást jelent a hirtelen váltás, a különszintű kereszteződések (hidak, felüljárók) helyett a gyorsúton megengedett körforgalom vagy másféle szintbeli kereszteződés felbukkanása.
Nem menekül meg viszont a gyorsút építésétől például az M7-es és Kaposvár vagy az M1-es és Pápa közötti szakasz. Ott is gyorsút lesz, ahol az előterjesztők szerint van ugyan kockázat, de alacsony az előrejelzett forgalom. Így Vásárosnamény és Záhony, valamint Vásárosnamény és Beregdaróc között; az ukrán oldalon ugyanis nem tervezik az építkezés folytatását.
| Emberéletekkel játszanak |
Agyrém, műszaki nonszensz – röviden így foglalható össze a HVG által megkérdezett mérnökök, közlekedésbiztonsági szakemberek véleménye az új gyorsforgalmiút-típus, az úgynevezett gyorsút bevezetéséről. A mérnökszakma szerint emberéletekkel játszanak. Hogy miért mondják ezt közlekedési szakemberek, minapi cikkünkben fejtettük ki. |
A kormányzati tervek alapján az autóutakon megengedett 110 kilométer/órával hasíthatunk nem is nagyon sokára az úgynevezett gyorsutakon. A két úttípus annyiban hasonlítana egymásra, hogy mindkettő 2x2 sávos, és fizikailag elválasztják a két forgalmi irányt. Ezzel azonban vége is a hasonlatosságnak. Az új találmány egyéb jellemzői alapján inkább a főutakra hajaz, amelyeken azonban csak 90 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Kereszteződések szaggathatják meg ugyanis akár tíz kilométerenként, országos közutak keresztezésénél; települések kapcsolatát biztosító csomópontoknál; lakott területen kívül, illetve azok határán pedig megengedett a körforgalom kialakítása is. Különszintű kereszteződés csak elvétve, különösen indokolt esetben épülhet. Például nyílt szakaszon a gyalogos és kerékpáros forgalom átvezetésére, de vadátjárókat „lehetőség szerint korlátozott számban", csakis egyedi vizsgálat alapján építenének. A vasúti keresztezéseknél előbb eldöntenék a forgalom alapján, hogy érdemes-e fenntartani a vonalat, a mezőgazdasági utak átvezetését pedig kis költségű, csökkentett méretű műtárgyakkal képzelik el.
A szakmai javaslat eredetileg az volt, hogy nevezzék „kiemelt főútnak”az új teremtményt, ám ezt elvetették, mert „a miniszterelnöki ígéretek gyorsforgalmi utakról szóltak”. Orbán Viktor vidéki körútján korábban valóban azt lengette be, hogy a megyei jogú városokat bekötik a gyorsforgalmiút-hálózatba. Most ezt kockázatos kompromisszummal valósítanák meg.
Az a bökkenő, hogy a grandiózus tervhez nincs elegendő forrás, például az uniótól útépítésre 460 milliárd remélhető ebben a hétéves ciklusban, ami durván fele az előző időszakbelinek. Az ígéretet így a beruházási költségek „markáns” csökkentésével próbálják teljesíteni. A megoldás a különszintű kereszteződések kiiktatása, amely az útépítések egyik legköltségesebb eleme, ugyanakkor az autópályák és az autóutak – gyűjtőnéven gyorsforgalmi utak – fő ismérvei a balesetveszélyes szintbeli kereszteződések megelőzésére kitalálttöbbszintű csomópontok. A gyorsutakat a szegényesebb kivitelezés ellenére mégis gyorsforgalmi útnak neveznék el, egyszerűen a kategória kitágításával, több mint egy tucat jogszabály módosításával, sőt „általános érvényű műszaki előírások alóli felmentéssel”.
A gyorsút olcsóbb lenne a jelenlegi műszaki előírások alapján épülő gyorsforgalmi utaknál. A fejlesztési tárca becslése szerint legalábbis egy kilométer autópálya 2,5–4 milliárd forintból épül, az autóút fajlagos költsége 2–2,7 milliárd, ehhez képest 1,5–2,5 milliárd közé lövi be a gyorsút kilométerét. Ekkora különbségért vállalná a balesetveszélyesebb hibridek építését a kormány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
