Ha a fővárosban, a Népfürdő utcában, a csepeli lakótelepen, vagy akár a nem túl jó hírű Havanna lakótelepen, illetve az annál felkapottabb Káposztásmegyeren vágyna egy igazi manhattani luxuslakásra, az még nem jelenti azt, hogy elment az esze. A penthouse életérzést igenis be lehet csomagolni egy tipikus magyar panellakásba. De azért az se baj, ha a pénz annyira nem akadály.
El tudja képzelni, hogy egy hamisítatlan skandináv penthouse-ban fogyasztja el a szokásos reggeli feketét? Króm kütyük a konyhában mindenütt, hatalmas átlátszó és áttetsző üvegfelületek, menő dizájner bútorok a kényelemért, és a mindenhol visszaköszönő minőségi faburkolatok, vagy ha úgy tetszik, minőségi, csiszolt betonfelületek. Mindez megvalósítható egy paneldzsungel kellős közepén.
Ez olyannyira nem városi legenda, hogy évek óta létezik már egy merész építészeti vállalkozás, ahol több ilyen átalakítást is elvégeztek.
Dániából, szeretettel
Adott volt egy teljesen átlagos panellakás a fővárosban a Népfürdő utcában, semmi extra: az alsó hangon 30 éves sütő a konyha sarkában, a klasszikus szocreál kád bepasszírozva a szűkös fürdőbe, és a fehérre mázolt fa nyílászárók. Ismerős látvány, ugye? Aztán jött Csap Viktor, egy frissen diplomázott építész, és gyakorlatilag szétbombázta a lakást; lecserélte az unalmas csempeburkolatot, kidobta a gagyi ajtókat, és alapjaiban szabta át a 70 négyzetméteres lakás elrendezését, és a radikális átalakítás után már csak a szomszédos háztömb látványa emlékeztet arra, hogy egy budapesti lakótelepen vagyunk, és nem Helsinki belvárosában.
Viktor számára ez az egész panelsztori hat éve indult: az akkor Dániából hazatérő, frissdiplomás építészt egy ismerőse arra kérte, hogy alakítsa át a tipikus, lelakott Népfürdő utcai lakását. Ez volt Viktor és cégének, a Studio Arkitekter csapatának első megbízása. Referencia, viszonyítási pont nem volt, hasonlót sem ő, sem más ismert belsőépítész nem tett még panellakással. A legnagyobb kihívás az volt, hogy “elmúljon ez az egész vizuálisan lehúzó, nyomasztó panelfeeling” – meséli az építész. Nem volt egyszerű, mert a lakásban minden úgy és olyan volt, ahogyan azt 20-30 éve meg-, és beépítették. “A sütő az évtizedek alatt összegyűlt zsírtól odaragadva a falhoz, a közlekedőfolyosón ezeréves linóleum” – emlékszik vissza Viktor a kiindulási pontra, meg arra, hogy aztán annyira belejöttek, hogy nem álltak meg a lakásajtóban, és a lépcsőházban is kicserélték a burkolatot, kifestettek, és modernizálták a világítást.
Az azonban meglepte, hogy amikorra végeztek a teljes felújítással, a végeredmény “senkit sem érdekelt”. Két év múlva találta meg a második lakás tulajdonosa – jellemző módon a Népfürdő utcai lakás sztoriját a brazil Vogue-ban látta, elsőre el se hitte, hogy tényleg budapesti a történet. Az ő kívánsága megrendelőként az volt, hogy amikor odahaza van, igazából érezze magát inkább Manhattanben. Mindezt egy Pók utcai lakásból kellett varázsolni, mely csak annyiban volt jobb állapotban, mint a Népfürdő utcai, hogy mire Viktor “felvonult”, a nyílászárókat már korábban kicserélte a tulajdonos.
Ezen kívül azonban mindent itt is a nulláról kezdtek. Hatalmas üvegfelületeket alakítottak ki a fürdőben és a konyhában, a panellakás így tágasabb és világosabb lett, az erkély luxusminőségű faburkolatot kapott, plusz egy hatalmas tolóajtót, és az 50 négyzetméteres sötét zugból egy igazi luxuskategóriás lakást kreáltak. A képek önmagukért beszélnek.
Hogy megéri-e ennyit, akár a lakás eredeti árát is áldozni egy panelre? Csap Viktor úgy gondolja, hogy ideje másképp gondolkozni a panelről, és el kell felejteni a zsúfolt, papírvékony falú tucatlakás sztereotípiát, mert az sem feltétlen velejáró, hogy a lakás a szocializmus áporodott hangulatát árassza. Az építész tapasztalata az, hogy a legtöbb új építésű ház sem jobb ennél semmivel se, csak “a panelnek rosszabb a brandingje”.
Téved, aki azt hiszi, hogy 10 év múlva lebontják az összes panelt, de “valamit azért kezdeni kell velük, mert nem fognak csak úgy eltűnni” – magyarázta. Miután megindult a fővárosi lakáspiac, és az ingatlanok adásvétele során ma reneszánszát éli a panel, bízik benne, hogy ezt a világot felkapja majd egy rétegközönség.
Panelfelújítás dizájner szemmel
A panellakások egyik nagy előnye, hogy egy nagyobb felújítás során békén lehet hagyni a fűtésrendszert, mivel az mindig központilag megoldott probléma. Nem kell kéményt bélelni, nem kell a kazán helyét megtalálni, és nem is kerül a fűtésrendszer felújítása kapásból akár kétmillióba, mint ahogy egy belvárosi kecó esetén. Viszont mindennel együtt – állítja az építész – 19-20 millióért olyan luxust lehet kialakítani például a Pók utcában, amit egy új építésű házban soha, sehol, semmikor nem sikerülhetne. “A panelben úgy harmadannyiba kerül a penthouse életérzés kialakítása, mint egy újban” – állítja Viktor, de azt is elismeri, hogy a két lakásfelújítás, amin eddig túljutott, vélhetően sosem fog megtérülni. Egyszerűen képtelenség annyival drágábban eladni a lakásokat, amennyit ráköltöttek. Ezzel együtt az a meggyőződése, hogy sokan ott követik el a legfőbb hibát, hogy végső soron egy befektetést látnak csak az otthonukban. “Pedig azt az érzést nem lehet pénzben kifejezni, ha a nap végén tényleg szívesen mész haza” – érvelt.
A Népfürdő utcai lakás esete azonban így is őt igazolja, mivel a felújításának lett egy mindenki számára meglepő, váratlan következménye is. Az, hogy a szomszédok is elkezdtek odafigyelni a saját lakásukra; volt, aki csak addig jutott, hogy lemosta az évtizedek mocskát a bejárati ajtójáról, volt, aki kicserélte a lábtörlőt, és többen is megszabadultak a folyosón tárolt limlomoktól. És azt vették észre magukon, hogy a rendezettségtől a közérzetük is javulni kezdett.
Eddig volt a kezdet
A panelsztori a két lakás felújításával nemhogy véget ért, hanem igazából csak elkezdődött. A Pók utcai lakás a környéken is learatta a maga babérjait, a Studio Arkitekternél most azon dolgoznak, hogy újabb paneltulajdonosoknak adjanak minőségi, élhető, de meg is fizethető megoldásokat. Csap Viktor szerint a koncepció rém egyszerű: csomagokba rendezik az átalakítási terveket, és így mindenki maga válogathatja össze a saját büdzséjének megfelelő projekteket. A facelift-pakkok (amelyek loftos, modern és rusztikus stílusúak is lehetnek) a tervezőiroda kínálatban a felhasználható alapanyagokkal kombinálhatóvá válnak, így az egész úgy működhetne, akár egy webshop. A megrendelő megnézi a az előre elkészített látványterveket, kiválasztja a számára stílusban és árban megfelelő csomagot, és a megrendelés után kezdődhet is a munka.
A csomagszemléletre azért is van mód, mert a rendre hátrányként értelmezett kötött alaprajzot Viktor cége a felújítások előnyévé fordítja át. Az, hogy “ugyanott van a konyha egy kőbányai panelben, mint mondjuk az újpalotaiban”, az a kezükre játszik, mert az átalakítások megtervezése is egyszerűbb és gyorsabb, és a kivitelező is centire tudja előre, hogy mi vár rá egy-egy lakásban (merre futnak a csövek, hogy van bekötve a vizesblokk, stb.) Ebből pedig a lakástulajdonos számára az az előny is kiépíthető, hogy a csomagok alapján pontosan tudható előre, hogy mi mennyibe kerül, és nincsenek rejtett költségek. Viktor szerint, ha a paneltulajdonosok is rájönnek, hogy egy panelre is lehet sokat, de ésszerűen költeni, akkor ez ad majd egyfajta bizalmi faktort. Az azonban, hogy erre meddig kell várni, a ma is luxusérzetű panelekről álmodozó Csap Viktor szerint sem tervezhető.
Ha kívülről felújították már, az még jobb |
A lakáspiac ma úgy áll, hogy újra trendivé válhatnak a panelek. Az ingatlanközvetítők esküsznek rá, hogy Budapesten elsősorban Újpesten és a XV. kerületben érezhető a panelek iránt felpörgő kereslet; egy év alatt 15 százalékkal kúsztak feljebb a négyzetméterárak. Most az 50-60 négyzetméteres, 8-12 millióért kínált lakások a legnépszerűbbek, de az nagy előnynek számít, ha lakás olyan házban található, mely kívülről már átesett egy panelfelújítós ráncfelvarráson. A KSH adatai szerint Magyarországon 772 ezer lakás épült lakótelepre, ebből több mint 500 ezer panel. Az ÉMI jelentései szerint eddig a Panel I-II. program során összesen 76 ezer panellakást korszerűsítettek. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.