Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alkalmi nagykoalíció lett a Quaestor-ügyből: a brókerbotrányokat vizsgáló albizottság fideszes tagjai, valamint a jobbikos Hegedűs Lorántné és a szocialista Szakács László, a Fidesz kommunikációját erősítő közös törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Az albizottság LMP-s és független képviselője nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
Módosítanák a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt a Quaestor-botrány miatt, és a jelek szerint az ötletből ritkán látott egyetértés lett a Fidesz, a Jobbik és az MSZP között. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslatot öt fideszes képviselő (Szűcs Lajos, Boldog István, Witzmann Mihály, László Tamás, Kerényi János), a jobbikos Hegedűs Lorántné és a szocialista Szakács László jegyzi.
A képviselők úgy módosítanák az MFB-törvényt, hogy nyilvánosságra lehessen hozni az állami bank Quaestorral kapcsolatos, jelenleg banktitoknak minősülő adatait. Ettől azt remélik, hogy a Quaestor-botrány háttere a közvélemény számár megismerhetővé válik.
A meglepő nagykoalíció magyarázata minden bizonnyal az, hogy áprilisban a Költségvetési Bizottság alá rendelve felállítottak egy kilenctagú albizottságot a brókerbotrányok kivizsgálására. Az albizottság kormánypárti többségű, a javaslatot aláíró öt fideszes képviselő mellett a módosítóhoz csatlakozó jobbikos és szocialista képviselő is tagja. Az albizottságban részt vevő LMP-s Schmuck Erzsébet, valamint Szelényi Zsuzsanna független képviselő nem írta alá a javaslatot.
A Fidesz taktikájára utal
A benyújtott módosítás egyértelműen a kormánypárt Quaestor-botránnyal kapcsolatos taktikáját tükrözi. A kormánypártra ugyanis csúnyán ráégett az ügy Tarsoly Csaba fideszes kapcsolatai, elsősorban Szijjártó Péter miatt. A párt kommunikációjában erre az egyik válasz az lett, hogy igyekezett a szocialistákra tolni a botrányt. Ehhez kapóra jött, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a szocialista kormány idején 16,9 milliárd forintos hitelt adott a Quaestor-cégcsoport egyik beruházására, az ETO-parkra. Az információt az elmúlt hetekben számos Fidesz-közleményben és kormányzati nyilatkozatban láttuk viszont (Lázár János például gyakran emlegeti), ez a kommunikáció a módosító javaslat elfogadása után újabb erőre kaphat, hiszen lehet majd adatokat is közölni az ügyről.
Szűcs Lajos, az albizottság fideszes elnöke a testület ülése után újságíróknak elmondta: a törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy az albizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól megkapjon olyan észrevételeket, vizsgálati eredményeket, amelyek az MFB és a Quaestor csoport ügyleteit érintik. Hozzátette, hogy a módosító javaslat elfogadása esetén az albizottság elkezdheti azt is vizsgálni, hogy milyen felhatalmazással, milyen kormányzati intézkedések vezettek oda, hogy az akkor hivatalban lévő Bajnai-kormány - véleményük szerint - a költségvetési törvényt megszegve adhatott állami támogatásként pénz az ETO Parknak.
Azonban a helyzet kétélű, ugyanis ebben az ügyben is meglehetősen különös az Orbán-kormány szerepe. A 2010-ben megalakult kabinet elég hamar rájött, hogy visszaélésre utaló furcsaságok lengik körül az ügyet, és Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter feljelentést is tett. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azóta is nyomoz, de Tarsoly Csabát éveken át ki sem hallgatták az üggyel kapcsolatban. A kormány időközben pénzt is adott Tarsolynak, nehogy bedöntsék a hitelét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
