Lehet, hogy ma még a rizspálinka a legismertebb és legkedveltebb szesz Kínában (plusz a Csingtao – ami a legjobb sörnek számít), de a szőlészkedést és a bortermelést a kínaiak néhány év alatt olyan komolyan vették, hogy ma már Franciaországnál is nagyobb területen művelik. Nincs megállás akkor se, ha beérik majd Spanyolországot is...
Franciaországot megelőzve Kína lett 2014-ben a világ második legjelentősebb bortermelője 800 ezer hektárral, az első helyen továbbra is Spanyolország áll – közölte a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) hétfőn Párizsban. A kínai szőlő 2000-ben a világ bortermelésének még csak alig 4 százalékát biztosította, jelenleg közel 11 százalékát. Kínán kívül elsősorban a latin-amerikai országokban nőtt jelentősen a termelés a jelentés szerint.
Az Európai Unióban viszont folyamatosan csökken a borszőlők területe, amely tavaly 3,4 millió hektár volt, 21 ezer hektárral kevesebb, mint 2013-ban. Az EU-ban a legnagyobb területen, több mint egymillió hektáron Spanyolországban művelnek szőlőt, második helyen Franciaország áll (792 ezer hektár) és Olaszország (690 ezer hektár) előtt.
Az EU 2008 és 2011 között a megtermelt bor minőségének javítása érdekében szabályozási programot vezetett be a termelési potenciálra, s ennek keretében évente átlagosan 94 ezer hektárral csökkent a szőlőterület. Az elmúlt két évben Olaszország és Portugália folytatta a csökkentést, 15 ezer, illetve 5 ezer hektárral.
Tavaly egyébként 104 millió hektoliter bort vásároltak világszerte, ami egy év alatt 2,5 százalékos emelkedést jelent. Spanyolország 22 százalékkal tudta növelni borkivitelét, s továbbra is a világ első számú borexportőre Olaszország és Franciaország előtt. A negyedik helyen Chile, az ötödiken pedig Ausztrália áll.
A megvásárolt bor fogyasztása viszont valamelyest csökkent tavaly: a 2014-ben elfogyott 240 millió hektoliter 2,4 millióval kevesebb, mint 2013-ban. A legtöbb bor továbbra is az Egyesült Államokban fogy el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.