Az európai népesség északnyugati irányba migrál a kontinensen belül, legalábbis ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bloomberg és a London School of Economics LSE Cities kiadványa szépen bemutatja, hogy bármennyire is nagyobb a gazdasági növekedés az EU keleti felén, az emberek innen inkább a 28 tagú blokk központja felé migrálnak.
Nemrég publikálta a Bloomberg a London School of Economics-sal közös kiadványát az európai városokról (mi a Citylab-en bukkantunk rá). A kiadványban szépen kirajzolódik, hogy 2003 és 2013 között mely országok, városok mekkora gazdasági növekedést tudtak felmutatni, illetve hogy mennyire nő az adott ország, város népessége és hogy mekkora a migráció.
Az adatokból igen érdekes kép rajzolódik ki. Például meg lehet nézni, hogy az utóbbi 10 évben milyen gazdasági növekedés volt az egyes európai államokban és városokban, és a legutolsó évben (2013) hogyan is növekedett bizonyos városok GDP-je. Erről van szó:
A térképről az rajzolódik ki, hogy Európa keleti fele GDP-növekedésben megelőzte a kontinens nyugati részén lévő államokat, sőt, egy-egy keleti város igen impresszív növekedést produkált (Kolozsvárban az egy főre eső GDP az időszak alatt évente 4,1 százalékkal nőtt). Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy ahogy a térképen is látszik, ezzel a növekedési ütemmel is elmaradnak ezek a városok nyugati társaik GDP-szintje mellett (bár van egy-két kivétel, például Pozsony és Varsó, Budapest nem vett részt a felmérésben). A vizsgált időszakban a déli államok gazdasági teljesítménye mindezzel párhuzamosan egyáltalán nem alakult rózsásan.
A migrációhoz még fontos a munkaerőpiaci helyzetet is megnézni, a kiadványból országokra és városokra lebontva is látszik, hogy milyen a fiatalok munkanélküliségi helyzete. A déli országok, városok itt is elég rosszul állnak:
A következő térképről pedig az látszik, hogy a legutolsó elérhető évben milyen mértékben nőtt, illetve csökkent az ország, adott város népessége. Az látszik, hogy a keleti országok jelentős részében csökken a népesség (a termékenységi arányszámok pedig hasonlóak a nyugati államokhoz), a fővárosok ugyanakkor legtöbbször kivételek (ide áramolnak vidékről az emberek).
Az utolsó térképről pedig az is jól látszik, hogy mely városok azok, amelyek a legnagyobb arányú migráns népességgel rendelkeznek, a populációk növekedését a keletről északnyugatra vándorló tömegek is okozzák. Németországban, Svájban, az Egyesült Királyságban, vagy Belgiumban például vannak olyan városok, ahol a helyi népesség közel 40 százaléka külföldön született:
A kiadvány megjegyzi, hogy az északnyugat-európai városok úgy tűnik, jobban tudtak integrálódni a globális migrációs áramlatokba.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.