Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Felgyorsította az MKB újjászervezését az MNB, és szanálási biztosokat rendelt ki a bankhoz. A jegybank szerint nem maradt más eszköz a pénzintézet fizetésképtelenségének megakadályozására.
Egyre zavarosabb a szeptemberben állami tulajdonba került MKB Bank ügye: alig két hete a Magyar Nemzeti Bank még azt állította, hogy az MKB csoport tőke és likviditási helyzete kielégítő, most viszont Matolcsy György jegybankelnök szanálási biztosokat rendelt ki a bankhoz, mert megállapította, hogy a pénzintézet fizetésképtelen vagy fizetésképtelenné válik – derül ki egy kedden megjelent jegybankelnöki határozatból.
A határozat azt is írja, hogy az MNB szerint „nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés – ideértve a Felügyelet, az Intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit, az MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is – megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását”.
A határozatokat beharangozó MNB-közllemény azt írja, a jegybank a szanálási törvény alapján december 18-án elrendelte az MKB Bank szanálását, és átvette a bank feletti tulajdonosi és igazgatósági jogkörök gyakorlását. Hamar meg is kezdődött a tisztogatás, a HVG értesülése szerint pár napon belül kirúgták az elnök-vezérigazgatót és helyettesét, továbbá öt ügyvezető igazgatót és közvetlen munkatársaikat - erről további részleteket az eheti HVG-ben olvashat. Az egyik megjelent jegybanki határozat szerint a szanálási biztosok döntéseit Balog Ádámnak, jegybanki alelnöknek kell jóváhagynia.
Fogós kérdések
| Szanálás? |
A szanálás – egy uniós jogszabály átvételével – júliusban került be a jegybank eszköztárába. Akkor úgy írtunk róla, hogy a szupehatósággá duzassztott MNB lényegében egy új, veszélyes fegyvert kapott. A szanálás olyan hatósági megoldás, amit akkor lehet alkalmazni, ha nagyobb, fontos szerepet betöltő bankok a fizetésképtelenség közelébe sodródnak. A megoldás a pénzügyi szervezetek felszámolása helyett alkalmazható, és lehetővé teszi a fizetésképtelenségbe jutott intézmények újjászervezését, illetve azt, hogy csak részben számolják fel őket. A megoldást azért találták ki, hogy a bankcsődök súlyosabb piaci következmények (például tovagyűrűző negatív hatások) nélkül kezelhetők legyenek, szemben azzal a drasztikus megoldással, amit egy bank bezárása jelent. Veszélyesnek azért tartják sokan ezt az eszközt, mert a szanálási hatóság (nálunk az MNB) könnyen rámondhatja bármelyik bankra, hogy nem életképes. |
Az a fogós kérdés, hogy melyik állítás az igaz, a kettő ugyanis egyszerre nem lehet az. Az előzmények alapján az lenne a valószínű, hogy a bank tőke- és likividitási helyzete rendben van, ugyanis amikor a kormány nyáron megvette a bajor tulajdonostól, akkor úgy váltak el, hogy a bajorok 270 millió euróval (valamivel több mint 83 milliárd forint) feltőkésítették. Az eddigi bejelentések alapján összességében azt lehet mondani, hogy a bank tőketartaléka meghaladta a bank felhalmozott veszteségeit.
Ha viszont a bank olyan rossz bőrben van, hogy bankmentés nélkül elkerülhetetlen lenne a csőd, akkor egy még fogósabb kérdés, hogy alig több mint három hónapja egyáltalán miért vette meg 17 milliárd forintért a kormány, és nem kerül-e bajba Brüsszelben emiatt hamarosan. Az EU jogszabályai ugyanis tiltott állami támogatásnak minősítik az olyan látványosan veszteséges kormányzati befektetést, amit egy piaci szereplő nem vállalt volna be. (Ezt a szabályt érdemes komolyan venni: például ennek köszönhetjük a Malév csődjét, a súlyosan veszteséges társaságba ugyanis az állam éveken át öntötte a milliárdokat, majd Brüsszel arra utasította, hogy a légitársaság fizesse vissza az államtól kapott százmilliárd forintot, amire a Malév képtelen volt, és csődbe ment.)
Ezt mondja az MNB
Az MNB az ellentmondás feloldását abban látja, hogy a csődhelyzetet elhárító szanálásról szóló jegybanki határozatokat beharangozó közleményben hangsúlyozza a bankcsoport kielégítő tőke és likviditási helyzetét, de hozzáteszi, hogy jelentős veszteséget termel, így a szükséges átalakítások felgyorsítása érdekében – a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntései alapján - az MNB a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet.
A jegybank az intézményi szerkezetátalakítás során ésszerűsíti a banki folyamatokat, valamint azonosítja és leválasztja az MKB csoportról a rossz portfolióelemeket, annak érdekében, hogy az MKB Bank versenyképes, ismert és elismert, számottevő növekedési potenciállal, minőségi eszközökkel és hitelállománnyal rendelkező hitelintézetként működhessen tovább – írja a jegybank közleménye.
Mindent garantál az MNB?
Az MKB-val kapcsolatos zavar már akkor elkezdődött, amikor december 18-án Orbán Viktor és Matolcsy György közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jegybank a kormány felkérésére átveszi a bankot, hogy legfeljebb egy év alatt rendbe tegye. Hogy miért lépte meg ezt a kormány, arra csak tétova tippeket tudtunk begyűjteni a szakértőktől.
Matolcsy György a sajtótájékoztatón még egy olyan különös megjegyzést is tett, mely szerint a jegybank mérlegével az MKB Bank mögé áll, garantálja a betéteket és a bank minden hitelét, kötvényét. Azt nem mondta, hogy milyen törvény alapján teheti ezt meg az MNB, egyes szakértők szerint nincs erre felhatalmazása a jegybanknak, és valószínűleg ezzel is megsértjük az uniós versenyjogot (az MKB ugyanis kiemelt pozícióba kerül a többi piaci szereplővel szemben).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
