A magyarországi hírközlési szolgáltatókat, többek között a Magyar Telekomot, Vodafone-t és Telenort is tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az internetadó ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést, ezért a tervezet visszavonását kérik a kormányzattól - közölte a szervezet szerdán.
Az az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények - közölte a HÉT.
Hozzátették, hogy miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és visszafordítaná az országot a digitális fejlődés útján.
Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával.
Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.
A szakmai szervezet szerint a megjelent adótervezet drasztikus, éves szinten akár 100 milliárd forintos terhet jelenthet, miközben a magyar hírközlési ágazat jelenleg is kiugróan magas adóteherrel dolgozik.
A HÉT tagja többek között a Magyar Telekom, a Vodafone, a Telenor, a Digi és az Invitel is. A szervezet elnöke jelenleg Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom szabályozási igazgatója.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.