A posta most még inkább egy bazárhoz hasonlít, de a kormányzati elképzelés szerint hamarosan megváltoznak a viszonyok. Például a postás is kétszer csenget majd.
Némely postahivatal ma úgy fest, mint egy mini-ABC és egy bankfiók sajátos keresztezése, de a jövő postája más módon lesz sokszínű – írta aktuális lapszámában a Heti Válasz. A takarékszövetkezetek államosításának következményeiből, illetve a nemzeti közműszolgáltatói rendszerben rá szabható feladatokból adódóan egyes ablakoknál majd nem csak levelet és csekket lehet majd beadni, befizetni, de a befektetéseket és megtakarításokat is intézni lehet, sőt, a rezsiügyeket is. És még a postás is kétszer csenget majd, hisz a gáz-, és villanyórát is leolvassa majd, nem csak a leveleket és a nyugdíjat viszi házhoz.
A hetilap cikkében feleleveníti, hogy a Magyar Posta piacnyitása, majd új helyének keresése miért nem sikerült túlságosan jól eddig, illetve, hogy az új kormányzati elképzelés mögött az FHB Bankból érkezőknek (Szarka Zsolt, Lontai Dániel, Polacsek Csaba, Szauer Tamás) milyen nagy szerepük van; és hogy az üzleti stratégiájuk jelenleg a pénzügyi szolgáltatások, valamint az internetes vásárlások hatására felfutó csomagküldés fejlesztésére irányul.
De a Díjnet Holding megvételével az ajtót "nyithatóvá tették" abba az irányba is, hogy a postahivatalok a továbbiakban majd egyre inkább bankfiókként működjenek – hisz a vállalat tevékenységének közel harmadát pénzügyi, biztosítási szolglátatás teszi ki – és ezt erősítheti majd, ha a nemzeti közműszolgáltató cég megjelenésével a rezsiügyeket is a postán lehet majd intézni. A cikk végén Spéder Zoltán, az FHB Bank elnöke is hivatkozási ponttá válik a Magyar Posta víziójával kapcsolatban; azzal, hogy "neki sikerülhet az ország legnagyobb pénzügyi hálózatának létrehozása a takarékok és a postai hálózat összeboronálásával".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.