Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A 2013-2014-es téli időszakban az átmeneti közfoglalkoztatási program keretében működő képzési programban részt vettek közül mindössze 16 százaléknyian találtak munkát maguknak az elsődleges munkaerőpiacon. Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában kifejti, hogy az idei téli időszakra már zajlik a képzési programok szervezése, uniós forrásból 30 ezer fő képzése valósítható meg. A közmunkaprogramban részt vevők egészét nézve ugyanakkor mindössze 8 százaléknyian találnak maguknak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, szakértők szerint inkább a valódi munkahelyre jutást kellene támogatni.
Az LMP képviselője, Szél Bernadett arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy hányan kerültek ki a téli közmunkaprogram részt vevők közül az elsődleges munkaerőpiacra, illetve az idei téli időszakban mit tervez a kormány. A belügyminiszter írásbeli válaszában kifejtette, hogy a 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program keretében 99 571 fő került képzési programba, amelyet 92 912 fő fejezett be sikeresen. А képzésekből kikerültek közül 2014. szeptember 7-ig az elsődleges munkaerőpiacon 14 965 fő (16 százalék) helyezkedett el. A miniszter azt is ismerteti, hogy már zajlik az idei képzések szervezése, TÁMOP-forrásból 2014. december 1-je és 2015. március 31-e között 30 ezer ember számára valósítható meg képzés.
Az arányszám némileg jobb, mint ha a közmunkaprogramokban részt vevők összességét néznénk – itt ugyanis 8 százalékos az arány –, ám a 16 százalék is azt jelzi, hogy a közmunkából nem igazán van kiút az elsődleges munkaerőpiacra. Köllő János munkaügyi kutató a HVG-ben majdnem két héttel ezelőtt megjelent interjújában azt mondta, hogy a közfoglalkoztatásban legalább egyszer részt vevők egyharmada három év alatt fél évet sem, kétharmaduk pedig egy évnél kevesebbet dolgozott. Az érintettek átlagos havi jövedelme 8 ezer forinttal nőtt, ez ebben a társadalmi közegben Köllő szerint nem elhanyagolható összeg, de ahogy havi 23 ezer, úgy 31 ezer forintból sem lehet megélni. A kutató szerint annyit ér ez a segítség, mintha valakit lenyomnának a víz alá, és egyszer csak tíz perc helyett ötpercenként hagynák, hogy levegőt vegyen. Köllő úgy véli, vannak olyan közmunkások, akik semmiben sem különböznek a piacon dolgozó képzetlen munkavállalóktól. Ha őket a valódi munkahelyekre jutásban támogatná a rendszer, az nagyságrenddel növelhetné az egy elköltött forintra jutó jövedelmi többletet – emelte ki a kutató.
A kormány ugyanakkor mégis a közmunkaprogramok felfuttatásában látja a megoldást ezen tömegek foglalkoztatására: a kabinet júliusban döntött úgy, hogy az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét. Ez 47 milliárd forintos többletkiadással jár, a kormányzat ugyanakkor az összeg kipréselésére 40 milliárdos zárolást jelentett be a minisztériumoknál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
