Közleményben reagált a bankok ellen folytatott reklámhadjáratra a Magyar Bankszövetség, amely szerint a devizahitelek elterjedéséért a felelősség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket, az elszámoltatás következményeként pedig a hitelintézeti szektor nem képes betölteni indikátor szerepét a magyar gazdaság fellendítésében.
A devizahitel elterjedéséért a felelősség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket, a mostani politikai bűnbakkeresés ugyanakkor csak a bankokról szól – közölte a bankok ellen folytatott reklámhadjárattal kapcsolatban a Magyar Bankszövetség.
Azt írták, a bankrendszer mind a devizahitelek, mind a forinthitelek nyújtásakor az adott időszak jogszabályainak és a rajta kívülálló piacgazdasági változásoknak megfelelően működött. A felelősség kérdése a szövetség szerint csak az egyes időszakok jogi és gazdasági körülményeinek teljes figyelembe vételével értékelhető.
"A bankszektor végső tulajdonosai nyugdíjalapokon, befektetési alapokon, részvényeken keresztül, közvetett vagy közvetlen formában magyar és külföldi magánemberek. Az elszámoltatás költségeit ők mindannyian viselik. A gazdasági folyamatokat el nem ismerő elszámoltatás következményeként a hitelintézeti szektor nem képes betölteni indikátor szerepét a magyar gazdaság fellendítésében, miközben az elszámoltatási folyamat megrendíti a befektetői bizalmat" – olvasható a közleményben.
A kormány szeptember elején indított, Magyarország összefog című kampányában többek között a bankok elszámoltatásával is reklámozza magát. "Elszámoltatjuk a bankokat!" – olvasható a hirdetésekben, amelyek hozzáteszik, "Önnek is visszajár, amit a bankok tisztességtelenül vettek el".
A devizahitelek elszámolásáról szóló törvényjavaslatot szeptember közepén nyújtották be a parlamentnek. E szerint visszafizettetik a bankokkal az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti túlfizetést. Az elszámolással az adósok tőketartozása fog csökkenni, de a végtörlesztők is kérhetik az elszámolást.
A Magyar Bankszövetség most azt közölte, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét.
"Az elszámoltatási törvény visszamenőleges hatályát a Fővárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Emellett az igazságosság társadalmi igénye is sérül, hiszen az alacsony kamatszintért árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek lényegesen jobban fognak járni, mint a nemzeti valutában eladósodottak" – tették hozzá.
A Magyar Bankszövetség a közleményben ismételten tiltakozott a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen.
A közleményben az is szerepel, hogy a szövetség szerint a banki jelzáloghitelezés a 2000-es évek gazdasági növekedésének egyik motorja volt, eredményeként közel egymillió család jutott új, nagyobb, korszerűbb otthonhoz az elmúlt másfél évtized alatt. A devizahitelezést a válság kitöréséig soha nem kifogásolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és egyetlen parlamenti párt sem – írták.
A devizahitelezés terheinek kezelésére a kormány és a hitelintézetek az érintett családok több mint kétharmadának nyújtottak már valamilyen segítséget, sok százmilliárd forint összegben – idézte fel a szövetség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.