A devizahiteles mentőcsomaggal együtt benyújtott kamatemelési tilalom még több pénzt vesz ki a bankokból, a maradék pedig nem lesz elég a működésre, a veszteségekre és a nyereségre.
Súlyos pluszterhet rejtett a kormány a pénteken benyújtott devizahiteles mentőcsomagba: mint arról a hvg.hu is beszámolt, a törvényjavaslat kamat-, díj- és költségemelési moratóriumot szab a pénzintézeteknek 2016. április 30-áig.
A Portfolio.hu számításai szerint ez a kamatrés és az egyoldalú kamatemelések miatti visszafizetés 900-1000 milliárdos terhén felül további 100 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést jelent majd a bankszektornak.
Az, hogy ezzel a túlzónak tűnő korlátozással mi lehet a kormány célja, a javaslatból nem derül ki. A Portfolio szerint ennek több célja is lehet: a devizahitelek kamatainak rögzítése, annak megakadályozása, hogy a bankok kamatemeléssel fedezzék a mentőcsomag költségeit, vagy az is lehet, hogy egy új árazási módszert akar rákényszeríteni a bankokra a kormány.
A várható következmény ennél világosabb: a bankok leszűkített kamatfelára nem lesz elég a hitelállomány fenntartásával kapcsolatos költségekre, a veszteségekre és a nyereségre, és a bankok alkalmazkodási képessége jelentősen csökken.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.