Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kiírta a jegybank a Pallas Athéné Alapítványainak pályázatait. Az alapítványokhoz – melyeknek a jegybank nemrég 200 milliárd forintot juttatot – például doktori ösztöndíjakra, konferenciákra, tananyagfejlesztésre is lehet pályázni. Bár csak ezen összegek hozamait oszthatják szét, a kiírások alapján még így is igencsak nagyvonalú összegeket lehet elnyerni. A pénz arra is jó lehet, hogy lekötelezetté tegyen egyetemistákat, kutatókat, tanuló vagy végzett közgazdászokat a Matolcsy-féle jegybank.
PhD-ösztöndíjak, kutatói mobilitás, tananyagfejlesztés, konferencia, előadások, könyv. Többek között ilyen célokkal lehet már pályázni a jegybank alapítványainál, rendkívül szerteágazók a lehetőségek.
A HVG a múlt héten megírta, hogy a Pallas Athéné Alapítványoknak 200 milliárd forintot juttatott a jegybank. Bár alapítványi célra ennek a pénznek csak a hozamát lehet felhasználni, még így is igen bőkezűek a programok.
Az állami ösztöndíj duplája – az állami ösztöndíj mellett
A Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány 3+1 éves kiegészítő PhD képzésére az ösztöndíj például havi 200 ezer forintot jelent. (Az ösztöndíj adómentes.) Hogy ez sok-e vagy kevés? Sok. Az állami ösztöndíj a PhD-képzésben résztvevők számára 100 ezer forint. (És egyébként a magyarországi nettó átlagbér 154 ezer forint - a fizikai foglalkozásúaké 104 ezer, a szellemieké 210 ezer forint.)
A programra nappali, levelező tagozatos, valamint költségtérítéses, illetve állami ösztöndíjas hallgatók is pályázhatnak. Azaz az alapítvány támogatása a 100 ezer forintos állami ösztöndíj mellett is jár, így tehát fölöttébb gálásnak mondható.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány legfeljebb 6 hónapos külföldi tanulmányútjára legfeljebb 2 millió forintot kaphatnak a pályázók, ennek ugyanakkor fedeznie kell minden költséget (így például a szállásdíjat, az utazási költségeket vagy a napidíjat). Az alapítvány a támogatás összegéről minden esetben egyedi elbírálás alapján dönt. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnak van vendégkutatói programja is, ide PhD-fokozattal rendelkező hazai és külföldi kutatók, illetve abszolutóriumot szerzett PhD-diákok jelentkezhetnek. A vendégkutatói státusz javasolt időtartama 3-6 hónap, az alapítvány az ilyen státuszt elnyerő kutatóknak javadalmazást kínál (azt nem írják, hogy mekkora ez az összeg).
Könyvírásra is lehet pályázni
Ha valakinek közgazdásági, pénzügyi tematikában támad kedve könyvet írni, az is nyugodtan fordulhat a jegybank alapítványainak egyikéhez. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kiírása szerint tudományos fokozattal rendelkező szerzők és könyvkiadók pályázathatnak ennél a fülnél, és részletes tartalmi követelményeknek is meg kell felelni (például szakmai önéletrajz, finanszírozási igény, részletes költségvetési terv). A pályázat megvalósításához rendelkezésre álló keretösszeg 50 millió forint, az alapítvány pályázatonként egyedileg állapítja meg a folyósítandó összeget.
A Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványnak emellett van például publikációtámogatási programja is ("Első cikkem"), erre már megvédett makroökonómiai, illetve pénzügyi témájú szakdolgozattal lehet pályázni, de díjnyertes versenydolgozatok szerzői is jelentkezhetnek témavezetővel együtt. A pályázati támogatás egy közösen megírt szakmai cikk támogatása. Magyar nyelvű cikk esetén 50-50 ezer, idegen nyelvűnél 100-100 ezer forint jár a hallgatónak, illetve a témavezetőnek.
Ezek nem olyan nagy összegek, de mégis arra jók lehetnek, hogy lekötelezi a Matolcsy-féle jegybank azokat, akik elnyernek akár csak 50 ezer forintot valamiért. Ezáltal pedig az MNB képes lehet egy olyan kört kiépítené maga köré, akik azokat a nézeteket vallják, mint a mostani jegybanki vezetés, és kevésbé lesznek kritikusak a jegybanki döntésekkel szemben.
| Ingatlanok és alapítványok |
| A tiszaroffi kastélyszálló megvételéről a HVG számolt be elsőként, azóta újabb ingatlanvásárlások derültek ki, köztük egy luxusirodaházé is Budapesten, amit a piaci ár másfélszereséért, 18 milliárd forintért vett meg az MNB. Emellett a volt IPOSZ-székházat is megvette a jegybank. Ez azonban csak egy kisebb szelete a pénzszórásnak, amibe a jegybank belekezdett – erről a 200 milliárd forintot is felemésztő projektről és arról, hogy számtalan kérdést felvet, a múlt heti HVG írt részletesen. A tiszaroffi kastély megvásárlását Matolcsy egy képviselői kérdésre adott válaszban védte meg, erről bővebben itt lehet olvasni. A 200 milliárdot pedig Matolcsy a VS.hu-nak adott interjújában magyarázta el. |
A fenti példák mellett van még szakkollégiumi program (egy félévben egy diákszervezet legfeljebb 1 milliót kaphat), konferenciatámogatási program (250 ezer-2 millió forint támogatási összeggel rendezvényenként), tananyag-fejlesztési program (tantárgyanként 250 ezer-1 millió forint), illetve előadássorozatot és versenyt is hirdetnek (havi 30 ezer forint ösztöndíjjal 4+1 hónapig, amennyiben a hallgató TDK-versenyen vesz részt).
A szakkollégiumok számára mindez azért is jelenthet nagy lehetőséget, mert – aki ismeri a szakkollégiumi diákélet működését, az tudja – a szakkollégiumi programokra folyamatosan megy a kuncsorgás: ettől a cégtől pár tízezer forintot kell kérni, a másiktól még ugyanennyit, ilyen-olyan pályázatra kell benyújtani támogatási kérelmet és a végén kínkeservesen talán összejön a szükséges összeg. A jegybank alapítványának programja ebben a relációban is igen bőkezűnek látszik, a félévenkénti maximum egymillós összeg sokaknak csábító lehet.
A legtöbb pályázat mindeközben már a 2014-2015-ös évtől élne, egyes pályázatoknál már szerepel is a kiírásban, hogy 2014 őszétől indulnak a programok, vagyis hamarosan kezdődik például az új közgazdaságtani gondolkodás, illetve a neoliberális tanoktól eltérő kurzusok oktatása. A kiírt pályázatok alapján az MNB nem várta meg, hogy elinduljon az új közgazdászképző intézménye. Hónapok óta tervezi ugyanis, hogy a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványon keresztül Kecskeméten új közgazdászképzést indít, ahol kinevelnék a közgazdászok nem neoliberális, unorthodox generációját.
| Kell-e felsőoktatásra költenie a jegybanknak? |
| Ezt a kérdést feszegette Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a Millásreggeli kedd reggeli műsorában. Az ügyvezető szerint a legfontosabb ellenérv a pénzkiáramlással szemben az, hogy a magyar felsőoktatás, azon belül a pénzügyi oktatás megújítása nem jegybanki feladat. Ez Martin József Péter szerint elsősorban a kormányzat feladata kellene, hogy legyen és költségvetési pénzt kell rá költeni, ha a mindenkori kormány úgy gondolja, meg kell újítani a felsőoktatást. Az MNB statútumában benne van az, hogy a nemzeti valuta értékállóságát meg kell őrizni, vagyis az inflációt kordában kell tartani, Martin szerint a feladatai közé nem érthető be, hogy a magyar felsőoktatás átalakítása is a jegybank feladatai közé érthető lenne. Azt ugyanakkor hozzá kell, hogy nemzetközi szinten van arra példa, hogy a jegybank saját oktatási intézményt tart fenn: a német Bundesbank saját felsőoktatási intézményt tart fenn, évente többtucatnyi embert vesznek fel – kétfajta alapképzést is biztosítanak –, akiket viszont kifejezetten a jegybankos teendők ellátására képeznek ki. |
Megkérdeztük a jegybankot is
A hvg.hu megkérdezte a jegybankot, hogy eddig hány pályázat érkezett be az alapítványokhoz, mennyi esetében volt már pozitív döntés és mekkora összegben, illetve ha nem volt még döntés, akkor mikorra várható a pályázatok elbírálása, illetve mekkora kerete van a jegybanknak a pályázatokra. Amint megérkeznek az MNB válaszai, azokat közöljük.
A Matolcsyék által az alapítványoknak juttatott csaknem 200 milliárd forinttal és annak indokaival, felhasználásával az e heti csütörtöki HVG részletesen foglalkozik.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
