Gazdaság hvg.hu/MTI 2014. augusztus. 22. 14:12

Idegen megszállókat említve vonta felelősségre a német RTL-t az NGM

Közleményben vonta felelősségre az RTL csoportot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mert féléves jelentésében a külföldi befektetők számára elriasztó jelzésnek nevezte a reklámadót. A tárca frusztrált hangú közleménye még az idegen megszállókat, illetve a Magyarországra kényszerített diktatúrát is megemlíti.

Keményen kiosztotta a német Bertelsmann többségi tulajdonában álló RTL csoportot pénteken az NGM. A tárca közleménye szerint az RTL csoport "megalapozatlan, a valóságtól messze elrugaszkodott kijelentésekre ragadtatta magát, hogy rossz színben tüntesse fel a magyar kormányt, és elriassza a magyarországi befektetőket".

"Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy egy nemzetközi vállalat, amely a magyar reklámpiac negyven százalékát birtokolja, fiktív veszteségekre hivatkozva éveken keresztül messze a törvényes mérték alatt fizet adót, megengedi magának, hogy megkérdőjelezze a magyar kormány jóhiszeműségét" – tették hozzá a közleményben.

A minisztériumnál arra regáltak, hogy a szerdán közzétett féléves üzleti jelentésében az RTL "a Magyarországon aktív összes külföldi befektető számára elriasztó jelzésnek" nevezte a "sietve bevezetett, elkobzással felérő reklámadót". Hozzátették, a csoport a sikereit mindig is részben politikai függetlenségének köszönhette, és ismét jelezték, nem tervezik a kivonulásukat Magyarországról.

Az üzleti jelentés szerint egyébként a korábbi várakozásokkal ellentétben rosszabbak lesznek az RTL idei növekedési kilátásai, és ezt a fordulatot részben a magyar reklámadóval magyarázták. Ezek szerint az EBITA (a kamatok, adók és az értékcsökkenés leírása előtti eredmény) számításaik szerint nagyobb, 6 százalékos csökkenést mutathat. A Financial Times szerint a bejelentés hatására a csoport részvényei 8,5 százalékot estek.

rtl-group.com

Mostani közleményében az NGM azt javasolta az RTL-csoportnak, hogy "vizsgálják meg, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb és legprofitábilisabb szereplőjeként – a tisztességgel adózó gazdasági szereplők többségével ellentétben – miért nem járulnak hozzá profitjukkal arányosan az ország működéséhez".

"Milyen jogon gondolja normálisnak egy nemzetközi társaság, hogy miközben a világ más országaiban good corporate citizenként, felelős vállalati magatartást képvisel, addig ugyanezt nem kívánja Magyarországon gyakorolni?" – fakadt ki a minisztérium. "Mindez egy olyan közép-európai országban történik, amely máig nem heverte ki azt a gazdasági hátrányt, amit idegen megszállók által évtizedekre rákényszerített diktatúra okozott" – fogalmaztak.

Azt írták, elfogadhatatlan egy gazdasági felzárkózásáért emberfeletti erőfeszítéseket tevő ország kormánya számára, hogy miután szabaddá tette médiapiacát a külföldi befektetők előtt, egy társaság "holmi könnyen kifosztható gyarmatként tekintsen rá". Szerintük az RTL csoportnak nincs erkölcsi alapja politikai szempontokra hivatkozva, "valójában önző profitérdeket szolgálva" a magyar kormányt támadnia, illetve Magyarországnak ártania.

A kormány a közlemény szerint kitart amellett, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a kölcsönös közteherviselésből. "A reklámtörvényre pontosan azért van szükség, hogy senki ne tudja elkerülni az adófizetést Magyarországon. A törvénynek köszönhetően bezárul minden kiskapu az adóelkerülők előtt, megakadályozva, hogy nyereséges médiacégek fiktív veszteségekre hivatkozva kibújjanak az adózás alól" – közölték.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.