Határozott szankciók meghozatalára szánta el magát az Európai Unió (EU) Oroszországgal szemben a Reuters összeállítása szerint. Az Európai Bizottság (EB) által felvázolt elképzelések túlmennek az egyes személyekkel szembeni vagyonbefagyasztáson és beutazási tilalmon, ilyenre pedig korábban nem volt példa.

Az EB által ismertetett elképzelések jelentős részben az orosz pénzügyi rendszerre, az energiaszektorra és az európai fegyverexport tilalmára irányulnak.

A meghozott, illetve a tervbe vett szankciók:

1. az európai befektetők nem vásárolhatnának részesedést, kötvényeket az orosz állam 50 százalékos, vagy azt meghaladó tulajdonrészú bankjaiban, pénzintézeteitől (a Reuters 4 ilyen bankról tud: Sberbank, VTB, Rosselkhozbank, VEB),
2. a fenti szankció a hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint megnehezíti majd az érintett orosz pénzintézetek forráshoz jutását, és megdrágítja majd az orosz gazdaság finanszírozását,
3. mindez ráadásul tovább növeli majd a piaci bizonytalanságot, ami hatással lesz az üzleti környezetre, és tovább folytatódhat a pénzek kiáramlása Oroszországból,
4. az EU mindemellett fegyverembargót léptetne életbe Oroszországgal szemben (jövőbeli tranzakciókra), a 2011-ben megkötött orosz-francia megállapodásra, mely a Mistral hadihajó leszállításáról szól, ugyanakkor nem vonatkozna ez az intézkedés,
5. az EU emellett mérlegeli a mélytengeri fúrótechnológiák, palagázos és arktiszi energiakutató technológiák exportjának tilalmát,
6. a javaslatok között ugyanakkor nem szerepel az orosz államkötvények vásárlásának tilalma, de az orosz csődkockázat biztosításának díja már az előbbi szankciók hírére emelkedni kezdett,
7. a tervbe vett szankciók összességében komoly érvágást okoznának az orosz gazdaságnak, ha a legtöbbet bevezetik, akkor azzal komoly recesszió jöhet Oroszországban.

Az igazán durva szankciók bevezetésétől eltekintett az Európai Bizottság

AFP / John Thys

A tervbe vett szankciókból látszik, hogy az EU oda igyekszik ütni az oroszoknak, ahol komoly veszteségeket tudnak okozni (ám a legdurvább eszközökhoz, például a földgáz, vagy kőolaj importjának tilalmához nem nyúltak, pedig ez is benne volt a kalapban). Erre ráadásul a felhatalmazása is meglehet most Brüsszelnek, mivel több hónapos hezitálás után már olyan államok, mint Németország – mely Oroszország legnagyobb európai kereskedelmi partnere – is a szankciók gyors bevezetése mellett van, ugyanis azt látják, hogy az oroszok folyamatosan nem tesznek meg eleget az erőszak leállításának Ukrajnában. A maláj gép Kelet-Ukrajna felett történő lelövése ráadásul csak olaj lehetett a tűzre, a gépet ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy az Oroszország támogatását élvező szakadárok lőtték le. Az utasok többsége pedig holland volt.

Mindeközben ugyanakkor több diplomata is úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy elképzelhető, jövő csütörtökig kitolódik a szankciókról szóló döntés, mivel az uniós nagykövetek újabb találkozójára lesz szükség az egyeztetések végett (ezt később megerősítette az EB szóvivje, tehát végleges döntés a jövő héten lesz). Emellett az is valószínű, hogy a szankciók alá kerülő (vagyonbefagyasztás és utazási tilalom) személyek és cégek bővülő listáját is csak a jövő héten teszik majd közzé.

Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ha az EU-nagykövetek megállapodnak majd a szankciókról, akkor szükség van-e arra, hogy az uniós vezetők összeüljenek egy rendkívüli tanácskozásra, vagy a kormányoknak elég jóváhagyniuk azokat írásban. Az EB szóvivője, Jonathan Todd azt mondta, hogy a tagállamok képviselői döntenek majd a jövő héten a szankciókról.