Moszkva és Phenjan megállapodást kötött arról, hogy a jövőben különleges támogatásban részesülnek az Észak-Koreában tervezett orosz beruházások, és a felek már júniustól rubelelszámolásra térnek át a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban – közölte csütörtökön Alekszandr Galuska, az orosz Távol-Kelet fejlesztési minisztere.

Elmondta: a megállapodás értelmében különleges mechanizmust hoznak létre a kiemelt beruházások támogatására Észak-Koreában. Ennek egyik eleme, hogy Észak-Korea megkönnyíti az orosz vállalkozók és vállalatok munkatársainak többszöri beutazási vízumhoz jutását. További kedvezmény, hogy az orosz üzletemberek rákapcsolódhatnak a kelet-ázsiai ország mobilhálózatára, valamint hozzáférést kapnak a világhálóhoz.

Alekszandr Galuska hozzátette, hogy a kétoldalú árucsereforgalmat a tavalyi 112 millió dollárról (25 milliárd forint) idén mintegy négy és félszeresére, 500 millió dollárra tervezik növelni, majd a továbbiakban 1 milliárd dollárra. Az orosz miniszter egyben elmondta, megállapodás született arról, hogy Észak-Korea ásványkincsekkel is fizethet a kelet-ázsiai országban azok kitermelésével foglalkozó orosz vállalatoknak.

További lépésként a két ország egymás közötti kereskedelmében a rubelelszámolásra tér át. Erre a célra az orosz bankokban számlát lehet nyitni majd. Ez tovább könnyíti a kétoldalú kereskedelmet – vélekedett az orosz miniszter.

Ezért jött el Oroszországban is a keleti nyitás

Az orosz–észak-koreai viszony felmelegítése tavaly júliusban kezdődött, a gazdasági és politikai kapcsolatok bővítésének ígéretével, és egyre intenzívebb lett, párhuzamosan azzal, ahogy Moszkva viszonya romlott a Nyugattal.

Moszkva már korábban elengedett 10 milliárd dollárt abból az adósságból, amellyel a világtól elzárt észak-koreai diktatúra még a szovjet időkből tartozott neki. Ezenkívül megígérte Phenjannak, hogy ha visszafizeti neki a fennmaradt egymilliárd dolláros tartozást, akkor azt befekteti egy Észak-Koreán keresztül Dél-Koreába vezető vasútvonal kiépítésébe. Egy párhuzamosan kiépítendő gázvezetékkel együtt nagykapacitású energiafolyosót hoznának létre, amely mindhárom ország számára nagyon jövedelmező lenne.

A Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett "ázsiai nyitás" – amelynek a kínai kapcsolatok erősítése is része – több évvel ezelőtt kezdődött, válaszként arra, hogy az Egyesült Államok lázas szövetségépítésbe kezdett a csendes-óceáni térségben, és megerősítette katonai jelenlétét is. E nyitás fontossága tovább nőtt Moszkva számára akkor, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget idén márciusi bekebelezése miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat vezetett be vele szemben.