Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hvg.hu olvasóinak jelentős része ad zsebpénzt gyerekének, a legtöbben kisebb összegeket adnak, sokan ugyanakkor már elvárják, hogy emellett is vállaljon diákmunkát a gyerek. A legtöbben valamilyen szinten beleszólnak abba, hogy mire is költi gyerekük a zsebpénzt, ám van olyan tudatos válaszadó is, aki "büntetésként" a gyerek babakötvényes számlájára utalja a pénzt, ha az nem segít be a házimunkába.
Kitömjük gyerekeinket zsebpénzzel, vagy inkább a kisebb összegű, igencsak limitált pénzjuttatásnak vagyunk a hívei? Mennyire figyelünk oda arra, mire költik a zsebpénzt a gyerekek? A hvg.hu szűk egy hete már boncolgatta ezt a kérdést, akkor igen szerteágazó példákkal találkoztunk, hogy melyik szülő mennyi zsebpénzt ad gyerekének, és igyekszik-e ellenőrizni a költést valamilyen szinten. Akkor hallottunk érdekes gyakorlatokról is, például egy szülő az árrés, illetve a kamat fogalmával is igyekszik megbarátkoztatni gyermekét.
Cikkünk végén arra is kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen gyakorlatot visznek. Ők is inkább a puritánabbak közé tartoznak, vagy a nagyobb összegeket részesítik előnyben? A válaszok között van egy-két meglepetés is.
Fifty-fifty
A válaszadók elsöprő többsége, majdnem 80 százaléka ad zsebpénzt gyerekének. Akik szoktak adni zsebpénzt, azok leginkább heti ezer, kétezer forintnál kevesebbet adnak gyereküknek – a magyar átlag ezer forint körül van –, ám van pár tucatnyi olyan szülő is, akik heti 5 ezer forintnál többet sem sajnálnak csemetéjüktől.
Akik nem adnak zsebpénzt, azok döntően azért nem adnak, mivel azt mondják, a gyereküknek megvan mindene, így nincs szükség zsebpénzre. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik elvből nem adnak, egytucatnyi embernek nincs is rá lehetősége. Volt olyan válaszadó, aki azt írta, hogy 6-7 éves gyereknek nem látják még indokoltnak a zsebpénz adását, de volt olyan olvasónk is, aki azt írta, hogy a gyerekei segítenek neki a kisiparosi munkájában, ezért kapnak tőle pénzt, így viszont értékelni tudják az elvégzett munka mögötti erőfeszítéséket.
A zsebpénzt adó szülők majdnem 90 százaléka készpénzben adja gyerekének a zsebpénzt, a többiek bankszámlára utalnak, illetve tesznek be pénzt. Aki ad zsebpénzt gyerekének az döntően két életkorban kezd neki ennek: vagy 7-9 éves kor között, vagy 11 éves kor felett (egyharmad-egyharmad arányban). Csak kevesebb mint 10 százalék kezd már 7 éves kor alatt is heti, havi apanázst gyerekének biztosítani.
| Kitöltők |
A kérdőívet kitöltők között majdnem fele-fele arányban voltak a férfiak, illetve a nők, csak pár százalékkal billen a férfi szülők javára a mérleg nyelve. A legtöbbet Budapestről kattintgattak, majdnem 40 százalék ikszelt a fővárosból, a többiek más nagyvárosokból és falvakból töltötték ki kérdőívünket. A válaszadók 70 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 21 százalékuk középiskolai, 6 százalék szakiskolai, 2 százalék pedig általános iskolai végzettséget írt be. A kérdőívet kitöltők 33 százalékának van egy gyereke, 37 százalékának 2, 21 százalékának pedig 3 gyereke van. A kérdőívet kitöltők 8 százalékának 3-nál több gyermeke van. |
Középiskola végéig mindenképp járjon a zsebpénz
Abban is viszonylag nagy egyetértés tapasztalható a megkérdezettek körében, hogy meddig terveznek zsebpénzt adni gyereküknek. Az általános iskola végéig szinte mindenki adna zsebpénzt gyerekének, a válaszadók 35 százalék körüli része már csak a középiskola végéig adna, ám itt a megkérdezettek több mint fele már elvárja, hogy diákmunkát is vállaljon gyermeke.
A válaszadók másik fele az egyetem, főiskola alatt is tervez adni zsebpénzt, ám itt is a szülők fele már elvárja a diákmunkát gyermekétől. Volt olyan szülő is, aki azt írta, hogy 14 éves kora után gyereke kapja meg a családi pótlék összegét, ami jelenleg egy gyermek esetén 12 200 forint (kettőnél már 13 ezer gyermekenként). Azt nem írta olvasónk, hogy ez csak a zsebpénz, vagy ebből a gyermeknek például már állnia kell-e esetleg iskolai ebédjét is.
A szülők kétharmada figyelemmel követi, hogy mire költ gyermeke a zsebpénzből, ám abban a tekintetben igen nagy a szórás, hogy beleszólnak-e, vagy sem, hogy mire költenek gyerekeik. A válaszadók több mint fele csak akkor szól bele a gyermek pénzköltésébe, ha a gyermek haszontalan dologra költene, a megkérdezettek egyharmada ugyanakkor egyáltalán nem avatkozik bele, mire költ a pénztárcájából a csemete. Kéttucatnyian igen szoros gyeplőt fognak, csak a szülő által helyesnek vitt irányba terelgetik a költést.
Voltak olyan válaszok is, mely szerint ugyan nem szólnak bele a költésbe, ám ha valami nagyon haszontalan dologra tervezne költeni a gyereke, akkor átbeszélik vele, tényleg azt szeretné-e megvásárolni. Egy olvasónk azt írta, hogy ő próbálkozik beleszólni, hogy ne költse haszontalan dolgokra a zsebpénzét gyermeke, ám nem nagyon van hatással rá. Volt egy nagyon tudatos válaszadónk is: egy szülő azt írta, hogy ha a gyereke nem végzi el a rábízott háztartási munkát, akkor megvonja a zsebpénzt, és a babakötvény számlájára utalja a pénzt. Így nem tud azonnal hozzáférni a gyermek a pénzhez, viszont kamatozik a "zsebpénz", ami évekkel később még jól jöhet majd.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
