Ötből négy embernek alig megoldható egy temetés finanszírozása
Több mint két és fél havi nyugdíj összegébe kerül hazánkban átlagosan a temetkezés, de jelentősek az eltérések a temetés módjától és helyszínétől függően – derül ki a CIG Pannónia Kegyeleti Indexéből. A biztosítótársaság kutatása szerint a lakosság négyötödének okozna anyagi problémát a búcsúztatás költségeinek teljes körű finanszírozása.
Első alkalommal publikálta a CIG Pannónia a Kegyeleti Indexet, amelynek értéke 2,6, amit azt fejezi ki, hogy egy magyarországi temetkezés átlagos költsége 2,6-szorosa az öregségi nyugdíj átlagának. Az Kegyeleti Index a temetkezés módjától függően nagy változatosságot mutat: koporsós temetés esetén az index országos értéke 3,2, hamvasztásos temetésnél pedig 2,1. Földrajzilag is jelentősek az eltérések: a közép-magyarországi régióban több mint 1 havi átlagnyugdíjjal magasabbak a koporsós temetkezés költségei, mint a Dél-Dunántúlon.
A Kegyeleti Indexhez kapcsolódóan a CIG Pannónia kutatást is készíttetett, amely szerint a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy milyen nagyságrendű kiadással jár a temetkezés. A megkérdezetek közel kétharmada gondolja, hogy annak költsége meghaladja a 250 ezer forintot. A válaszadók 80 százalékának okozna anyagi problémát, ha egy közeli hozzátartozója gyászszertartásáról neki kéne gondoskodni.
Megoszlanak arról a vélemények, hogy kinek kell a búcsúztatáshoz szükséges anyagi feltételeket biztosítania. Bár a legtöbb válaszadó a közeli hozzátartozók felelősségének tartja, 46 százalék szerint erről mindenkinek saját magának (is) kellene gondoskodni, hogy a rokonoknak ne okozzon anyagi problémát. Ez a vélekedés főként az idősebb, 50-75 éves korosztály és a falusiak körében magas.
A magyarok 12 százalékának nem lenne pénze arra, hogy hozzátartozója temetkezéséről gondoskodjon. A válaszadók közel 70 százaléka az anyagi lehetőségének megfelelő, ésszerű árakra törekedne ebben az estben. Csupán 5 százalék válaszolta azt, hogy a lehető legolcsóbb megoldásokat választaná. Csekély azoknak az aránya is, akik akár anyagi lehetőségeiknél is nagyobb terhet vállalnának. Utóbbi csoportban felülreprezentáltak a falun és vidéki városokban élők, valamint a 30 és 49 év közöttiek.
A válaszadók 43 százaléka nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy halála esetén hogyan adják meg számára a végtisztességét. A válaszadók negyede viszont aggódik emiatt: 7 százalék nem tudja, ki gondoskodik a temetéséről, 18 százalék pedig tart attól, hogy hozzátartozói nem tudják finanszírozni a költségeket.
Jóval többen aggódnak amiatt, hogy váratlan haláluk esetén milyen anyagi körülmények között élnek majd szeretteik. E csoporton belül jelentős arányt képviselnek azok (a csoport egyharmada), akik adósságot is hagynak szeretteikre. A válaszadók csupán tizede gondolja úgy, hogy megfelelően gondoskodott hozzátartozói anyagi biztonságáról. E csoport kétharmada életbiztosítást kötött, 50 százalékuk megtakarítást és szintén felük ingatlant (is) hagyna örököseire.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.