Csányi, Orbán és Simicska irányítja az országot
Az OTP-vezér még mindig a leggazdagabb magyar, és felkerült a befolyás-barométer dobogójára is, Orbán Viktor és Simicska Lajos mellé.
Csányi Sándor tavaly 15 milliárddal, 150 milliárd forintra gyarapította vagyonát, így 2011 óta egymás után negyedszer lett a leggazdagabb magyar – derül ki a Napi.hu kiadásában idén immár 13. alkalommal megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadványából.
Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 145 milliárd forinttal, míg a harmadik helyen az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György áll, akinek vagyona 135 milliárd forint volt 2013-ban. A dobogó közvetlen közelében tartózkodik két egykori listavezető is: Várszegi Gábor (130 milliárd forint) és Demján Sándor (91 milliárd forint).
A 100 leggazdagabb magyart rangsoroló kiadvány idén első ízben – szigorúan szubjektív – listát készített – Befolyás-barométer címen – az ország legbefolyásosabb embereiről is. Ezt a rangsort Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, Csányi Sándor és Simicska Lajos előtt. A két rangsor különbségét az magyarázza, hogy a vagyon nagysága nem feltétlenül jár azonos mértékű befolyással és fordítva: vannak olyan befolyásos emberek, akik vélhetően nem rendelkeznek tízmilliárdokban mérhető vagyonnal, mégis jelentős hatást gyakorolhatnak Magyarország gazdasági és társadalmi életére.
A 2014-es vagyon szerinti listára kilenc új szereplő került be, a 100-as klubba szóló „belépőjegy” – az ehhez szükséges minimális vagyon – idén 5,3 milliárd forint volt, ami 300 millióval haladja meg a tavalyit. Az immár hagyományosan május elején megjelenő lista szereplőinek összvagyona 2460 milliárd forint – ez 180 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A 7,9 százalékos gyarapodás jócskán felülmúlta a 2013-as 1,7 százalékos fogyasztói árindexet, azaz reálértéken bő hat százalékkal nőtt a magyar nábobok vagyona. A 2002-ben megjelent első rangsorban szereplők összvagyona mindössze 632 milliárd forint volt, azaz a vagyon négyszeresére emelkedett – miközben a fogyasztói árak csupán 77 százalékkal nőttek.
A milliárdosok idei élbolyában található gazdagok közül Várszegi Gábor könyvelhette el a legnagyobb gyarapodást: vagyona egy év alatt 20 milliárd forinttal nőtt. Az ebben a sorrendben őt követő Gattyán György 17 milliárddal, Bige László és Csányi Sándor 15-15 milliárd forinttal lett gazdagabb.
A kilenc új belépő közül Polony István nyitott a legelőkelőbb helyen. Az üzletember tavaly 47 százalékos tulajdonrészt szerzett az Olajterv-csoportban, amivel egy csapásra a 24. helyre került. Két nagy tavalyi cégeladás nyomán került fel a listára Mészáros Csaba (52.), aki a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Evopro-csoport egy részét értékesítette, valamint Vinnai Balázs (99.), aki a banki informatikai rendszerekkel foglalkozó IND-csoportot adta el. A lista idei belépői változatos üzletágakban tevékenykednek. Akad köztük kábeltévés szolgáltatással foglalkozó üzletember – Tarr János (67.) – és baromfi-feldolgozásban érdekelt vállalkozó – Szabó Miklós (28.) és Erdélyi István (97.).
A rangsorban szereplő milliárdosok cégeinek központja továbbra is főként Budapesten van, ám tavaly is folytatódott a vidék felzárkózása. Az idei kiadványban szereplő 100 leggazdagabb közül már 38 nem budapesti. A feltörekvő települések közül kiemelkedik Jászberény, ahol három, és Szekszárd, ahol két milliárdos él. A legjelentősebb vidéki városok ugyanakkor tavaly is Debrecen, Székesfehérvár és Győr voltak: a cívisvárosban hatan, Győrben öten, Székesfehérváron pedig négyen élnek a leggazdagabbak közül.
A 2014-es A 100 leggazdagabb kiadvány lifestyle részében – egyebek mellett – exkluzív írások olvashatók az amerikai showman, Jay Leno autócsodáiról, a magyarországi fine dining helyzetéről, a luxusigények változásáról, a privátbanki piacról, valamint a stílusos pénzköltésről.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.