Kedden publikálta az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat az egyes tagállamok régióira vonatkozó 2013-as munkanélküliségi adatait. A statisztikából az látszik, hogy a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiók majdnem mind Németországban helyezkednek el – van egy osztrák is –, a legmagasabb mutatókat produkáló régiók pedig mind délen, Spanyolországban, illetve Görögországban találhatóak (és van egy francia tengerentúli megye is).

A 272 régióból 49-ben figyelhető meg az uniós átlag felénél, 5,4 százaléknál alacsonyabb munkanélküliség – ezen régiók Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Romániában, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban találhatóak. Emellett 27 régióban figyelhető meg 21,6 százaléknál nagyobb munkanélküliség, ezek a régiók Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Franciaországban találhatóak (a már említett tengerentúli megye a franciák esetében).

Regionális munkanélküliség az EU tagállamaiban. A gyertyák az adott ország legalacsonyabb és legmagasabb munkanélküliségi adatait mutatják.

Eurostat

A fiatalok, 25 év alattiak munkanélküliségi mutatói is hasonló mintát mutatnak, itt is a német, osztrák, holland régiók muzsikálnak a legjobban, és a spanyol, görög régiók teljesítenek a legrosszabbul. Van olyan spanyol régió, ahol a fiatalok majdnem 73 százalékának nincs munkája.

Magyarországon 2013-ban 2012-höz képest az EU statisztikai hivatal szerint 10,9-ről 10,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Közép-Magyarországon a mutató 9,2 százalékról 8,7 százalékra esett, hasonló csökkenés volt megfigyelhető még Közép-Dunántúlon is (9,8-ról 8,8 százalékra). A Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor 7,4 százalékról 7,8 százalékra nőtt a mutató, Dél-Dunántúlon viszont 12-ről 9,1 százalékra csökkent a ráta.

Bár Alföld és Észak összességét tekintve javulás látható, 13,5-ről 12,9 százalékra csökkent a ráta, ám Dél-, Észak-Alföldön romlás tapasztalható. Előbbi régióban 10,5-ről 11,3 százalékra ugrott a ráta, utóbbiban pedig 13,9-ről 14,4 százalékra emelkedett. Észak-Magyarországon azonban az igen durva 16,6 százalékról 12,9-re csökkent a mutató.

Az ország munkanélküliségi ráta – és gazdasági fejlettség – szempontjából történő kettészakadása nem újkeletű, ám az adatok azt mutatják, hogy a kormány munkaerőpiacot élénkítő programjai – például a közmunka, vagy a munkahelyvédelmi akcióterv (piaci munkahelyek ugyanis mindeközben nem igazán teremtődnek) – egyes régiókban az uniós statisztika szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ország munkanélküliség szempontjából legjobban, illetve legrosszabbul álló régiója között majdnem kétszeres a különbség, úgy fest, hogy a 11-14 százalékos munkanélküliséget produkáló régiókban más megoldásokkal is kell próbálkozni az állástalanok számának csökkentése érdekében.