Gazdaság hvg.hu 2014. április. 14. 09:47

Ezért is tart Magyarország ott, ahol

Míg a többi régiós országban lényegesen alacsonyabb az állami kiadások szintje, addig Magyarország arányaiban majdnem úgy költ, mint Hollandia vagy Olaszország.

Sokatmondó az az adat, hogy az egyes uniós tagállamok GDP-jükhöz mérten mennyit költenek. Az Eurostat statisztikái, 2012-es adatok szerint ebből a szempontból Bulgária, Litvánia, Lettország áll a legalacsonyabb szinten, itt az állam az ország GDP-jének 36-37 százalékát költi el, vagyis osztja vissza.

Eurostat

Magyarország, az összes régiós uniós tagállamnál GDP-hez viszonyítva sokkal többet költ, számszerint a GDP-nk majdnem 49 százalékát (ez ugyanakkor körülbelül az uniós átlag). Ezzel emellett majdnem megközelítjük a bőkező ellátórendszereiről híres Olaszországot, Hollandiát és Ausztriát (50-52 százalék). Összehasonlításképpen elmondható, hogy a világ egyik legversenyképesebb állama, a svájci, mindeközben a GDP 34 százalékának megfelelő összeget költ el, oszt vissza.

Egy ehhez kapcsolódó másik statisztikából az látszik, hogy a GDP-hez mérten nagyon sokat költünk gazdasági ügyekre (a gazdasági teljesítményünk 6,2 százalékát, ezzel az elsők között vagyunk az EU-ban), általános közszolgáltatások területén (a GDP 9 százaléka) pedig arányait tekintve duplaanyit költünk, mint a litvánok, lettek, románok (a cseheknél és a lengyeleknél másfélszer annyival többet dobunk ki erre). Oktatás területén a csehekkel vagyunk egy szinten (a GDP 4,8 százalékát költjük erre), ám az látszik, hogy az általában keveset költő balti államoknál ide több forrást igyekeznek csoportosítani: a GDP 5,5-6,4 százalékát.

Az Eurostatos statisztikára az Alapblogon figyeltünk fel.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.