Az új törvény 90 nap múlva lép hatályba, és a benne foglaltak szerint a jelenlegi 30 százaléknak a felére csökkenti a vállalati nyereségadót, amelyet az első nyolc évben egyáltalán nem is kell fizetniük a befektetőknek.

A kedvezmények tehát nagyok, de a sajátosságuk, hogy többségében nem vonatkoznak a tisztán külföldi tulajdonú vállalatokra, hanem csak azokra, amelyek vagy a kubai állammal, vagy kubai cégekkel hoznak létra közös vállalkozást.

Gazdasági elemzők és Kubában dolgozó külföldi diplomaták éppen a fenti megkötések miatt reagáltak szkeptikusan. Szerintük nem egyértelmű, hogy a kubai állam valódi átalakításra törekszik vagy csak a szokásos menetben zajlanak majd a dolgok.

Korábban a kubai állam többször is elijesztette a külföldi befektetőket, vagy mert nyomásgyakorlásként letartóztatatta a külföldi cégek helyi vezetőit, vagy egyszerűen megpróbált átvenni új vállalatokat, amikor azok már nyereségessé váltak. A szakértők szerint az adókedvezmények önmagukban kevesek, és az egész gazdasági légkörnek kell megváltoznia, ha tényleg aktív befektetőket szeretnének.

Kuba részéről megvan az ösztönző a valódi együttműködésre, mert a kormány szerint évi 2-2,5 milliárd dollár tőkebefektetésre van szükségük, hogy elérjék a célul kitűzött évi 7 százalékos gazdasági növekedést.

Kuba nem ad ki hivatalos adatokat az országba érkező tőkebefektetésekről, de külföldi közgazdászok szerint ezek összege évi pár száz millió dollár lehet csak, és így 2014-ben a gazdasági növekedés sem lesz nagyobb évi 2,2 százaléknál.