Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A február 18-án életbe lépett transzzsírsav-rendelet pozitív hatásait valószínűleg csak később érezzük majd meg fogyasztóként, mivel az élelmiszergyártók egyéves türelmi időt kaptak. Néhány cég már korábban lépett az ügyben, de fogyasztóként nem árt óvatosnak lenni, a kedvező ár néha nagy egészségügyi kockázatot takar. Mindenesetre legkésőbb egy év múlva el kell búcsúzni néhány közismert, ám módfelett káros nasitól.
Február 18-án lépett életbe az a törvény, amely a bolti élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét korlátozza. A rendelet értelmében ezután tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A fogyasztók védelmében született szabályozásnak azonban csak később lesznek kézzelfogható eredményei, a gyártók kérésére ugyanis 12 hónapos türelmi idő is a rendelet részét képezi. Így a határértéket átlépő termékek gyártóinak még egy évük van arra, hogy termékkivonással vagy a készítési eljárás megváltoztatásával reagáljanak az új szabályozásra.
A „feketelista”
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009-től teszi közzé azt a listát, mely a különböző élelmiszerek transzzsírsav-tartalmáról ad információkat. A lista folyamatosan frissül, ami azt jelenti, hogy találhatunk rajta olyan, már „szabálytalan” terméket, amelynek időközben leállt a gyártása, és olyat is, amelyből a közelmúltban vettek mintát. Martos Éva, az OÉTI főigazgató főorvosa az ügyben úgy fogalmazott, hogy eddigi méréseik eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált élelmiszerek száz gramm zsírjának TFA tartalma (trans-fatty-acids, rövidítés az angol transzzsírsav kifejezésből) minden ötödik esetben az egészségügyi határérték felett volt, élelmiszer-csoporttól függően eltérő mértékben.
Mi az a transzzsírsav, és milyen káros hatásai vannak a szervezetre? |
A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, és így kedvező élettani hatásuk eltűnik. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk ki valamit. A hidrogénezés fő célja a költséghatékonyság, az olajok hosszabb ideig elállnak ugyanis avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerű technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik. Tudományos vizsgálatok már korábban igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatásuk pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. Emellett egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a transzzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhatnak. |
A vizsgált termékek főként azokból a termékcsaládokból kerülnek ki, amelyekről tudható, hogy gyártásuk során iparilag készített zsírokat használnak. Ezek a kockázatot jelentő élelmiszerek általában édesipari termékek, cukrászsütemények, margarinok, levesporok, kávéfehérítők, mikrós pattogatott kukoricák és zsiradékban sütött termékek. Általánosítani azonban nem szabad, hiszen az érintett termékek gyártói közül sokan épp a szabályozás miatt változtattak az élelmiszerek előállítási módján. Ahogy azt Martos Éva is hangsúlyozta, a lista jelenleg 880 élelmiszert tartalmaz, ami töredéke a hazai kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszereknek, de a főorvos hozzátette, ez a szám még így is egyedülállóan nagy nemzetközi szinten.
A fő probléma az, hogy a gyártókat jogilag nem lehet kötelezni arra, hogy feltüntessék a termék transzzsírsav-tartalmát, így legfeljebb az olyan összetevők lehetnek gyanúsak a csomagoláson, mint a „hidrogénezett növényi olaj”, vagy a „hidrogénezett növényi zsír”. Így a fogyasztók egyelőre csak gyanakodhatnak az ilyen összetevők láttán, de biztosak nem lehetnek abban, hogy az adott termék pontosan mennyi transzzsírsavat tartalmaz.
Emiatt hozta létre az OÉTI az úgynevezett Transzzsír Kontroll logót, amely azokon a termékeken helyezhető el, amelyek megfelelnek az erre vonatkozó követelményeknek. Martos Éva szerint az utóbbi napokban megszaporodott a logó iránt érdeklődők száma, ami érthető is, hiszen a logó önkéntes alkalmazása jó lehetőség a fogyasztók tájékoztatására. Élelmiszercímkén a TFA-tartalmat nem kötelező feltüntetni – és így nagyon jellemzően ez el is marad –, ránézésre, ízre nem lehet különbséget tenni, csak ez a logó lehet az egyetlen bizonyosság a fogyasztók számára.
Tényleg megéri az árát? Mire figyeljünk?
„Megéri az árát!” – hirdeti nagy betűkkel kedvező árát csomagolásán egy kávékrémpor, ám ahogy megfordítjuk a terméket, az összetevők között ott találjuk a hidrogénezett növényi olajat is. A tortabevonók például általános kockázatot jelentenek, az egyik boltban megvizsgált összes ilyen típusú termék csomagolásán megtaláltuk a káros összetevőt. Ugyanilyen kockázattal járhat, ha a boltok alsó polcain található (vagyis olcsóbb árkategóriájú) töltött ostyákat vásárolunk. A CBA polcain például ott sorakoznak a listán szereplő kakaós és vaníliás töltött ostyák, de ugyanúgy forgalomban van például a közkedvelt 7 Days márkájú minicroissant-t is.
A felsorolt példák is érzékeltetik, hogy amennyiben mindenképp el akarjuk kerülni a transzzsírsav fogyasztásának kockázatát, akkor tartózkodnunk kell az olcsó töltött ostyák, a kávéfehérítő porok, a levesporok, a tortabevonók, és az előcsomagolt édességek fogyasztásától. A hidrogénezés olcsó eljárásnak számít a gyártásban, ezért az ezzel a módszerrel készített termékek ára jellemzően az átlag alatt van. A csokimikulásoktól és -nyusziktól is ideje elbúcsúzni, a látszólag ártatlan és ünnepekkor népszerű termékek ugyanis a feketelista élén találhatók. Így, ha minden a tervek szerint alakul, jövő húsvétkor jóval kevesebb csokinyuszi mosolyog majd ránk az üzletek polcairól.
A gyártók egy része már változtatott
A héten életbe lépett rendelet követelményeivel nem egyik pillanatról a másikra kellett szembenéznie az érintett termékek gyártóinak. Így több élelmiszeripari cég is kikísérletezett olyan előállítási módszert, amellyel a kívánt érték alá csökkenthetik problémás termékeik TFA-tartalmát. Kertész Péter, a Győri Keksz Kft. kommunikációs vezetője elmondta, hogy az egyik általuk gyártott termék (a Pilóta mini vaníliás karika) az OÉTI mintavétele alapján átlépte a küszöbértéket, de azóta a termék – igaz, más okból – lekerült a pocokról. Kertész hozzátette, más termékeiknél azonban folytatták a laborkísérleteket, és legújabb eredményeik alapján a Győri Keksz Kft. termékei megfelelnek a jövő évtől már kötelező érvényű szabályozásnak.
Takács Hajnalka, a Norbi Update dietetikusa is hangsúlyozta, hogy a listán rossz eredményeket produkáló Norbi müzliszeletek már nem szerepelnek a cég kínálatában, majd hozzátette, minden szükséges lépést megtettek már korábban a termékfejlesztésben. A Tesco külső kommunikációs specialistája Varga Eszter is kiemelte, hogy az áruházlánc választékában már nem szerepelnek azok az élelmiszerek, amik kiugró adatokat produkáltak (például saját gyártású hókifli, vaníliás karika) az OÉTI tesztjén. "A Tesco választékában már egyik lent felsorolt termék sem szerepel. Általánosságban elmondható, hogy már jóval korábban elkezdtük és jelenleg is tart az a munka, ami azt hivatott biztosítani, hogy minden, a Tesco felelősségi körébe tartozó termék eleget tegyen a rendelet előírásainak. Ennek értelmében minden jelenleg forgalomban levő sajátmárkás termékünk eleget tesz a rendeletben foglaltaknak."
Voltak azonban olyan gyártók, amelyeket nem sikerült elérni, így egyáltalán nem kizárható, hogy a törvény türelmi időszakában még lehet találkozni olyan termékkel, amely szerepelt a listán és nem felel meg az új elvárásoknak. Martos Éva szerint az utóbbi időben megnőtt a gyártók érdeklődése a Transzzsír Kntroll logó iránt, ami érthető is, hiszen ez az egyetlen bizonyosság, ami meggyőzheti a vásárlót arról, hogy nem káros terméket vásárol.
A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, és így kedvező élettani hatásuk eltűnik. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk ki valamit.
A hidrogénezés fő célja a költséghatékonyság, az olajok hosszabb ideig elállnak ugyanis avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerű technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik.
Tudományos vizsgálatok már korábban igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatásuk pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.
Emellett egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a transzzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhatnak.Mit várnak a hatóságok a szabályozástól?
Transzzsírsavat korlátozó rendeletet 2004-ben, Dániában vezettek be először, Magyarország az északi ország és Ausztria és Svájc után negyedikként szánta el magát hasonló szigorításra. A jelenlegi transzzsírsav-fogyasztás átlagosan napi 6,8 gramm Magyarországon, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfeljebb 2 gramm/napos ajánlásához képest. Minél kevesebb, annál jobb – ez már az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) hivatalos álláspontja a transzzsírsavval szemben.
A nemzetközi sajtó 2003-ban egyébként nagyon felkapta az ügyet, amikor kiderült, Dánia első ízben lép fel szabályozással a transzzsírsavval szemben. Az északi ország az elkeserítő szív- és érrendszeri megbetegedésekről szóló statisztikája miatt szánta el magát a komoly ellenállást kiváltó törvény bevezetésére. A szabályozás miatt Dánia még az Európai Unióval is szembe került, de az eredmények végül is őket igazolták. A 2004-ben hatályba lépett jogszabály bevezetése utáni harmadik évben 20 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A megdöbbentő dán eredmények láttán két másik ország (Svájc és Ausztria) is hasonló szabályozást vezetett be.
A rendelettől azt várják a magyar egészségügyi hatóságok, hogy a lakossági transzzsírsav-bevitel a jelenlegi 6,8 grammról néhány év alatt 1 gramm alá csökken, aminek kedvező hatásai leginkább a szív- és érrendszeri halálozás csökkenésében fognak megmutatkozni. A transzzsírsav azonban összefüggésbe hozható más betegségekkel (daganatok, elhízás, Alzheimer-kór, cukorbetegség és meddőség) is, így Martos Éva szerint a szakma ezeknél a betegségeknél is pozitív változást vár a szabályozástól. A főigazgató hozzátette, hogy a hatósági ellenőrzések a rendelet életbe lépésével megkezdődtek, ezeket a vizsgálatokat a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai folyamatosan végzik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
