Gazdaság hvg.hu 2014. január. 20. 14:17

Sólyomot is gyötörte Putyin Pakssal

Sólyom László volt államfő 2013 decemberben egy konferencián arról beszélt, amikor Putyin Magyarországon járt, két dolgot követelt: hogy adják el a Malévot és hogy Paksot ők akarják csinálni.

Sólyom László volt köztársasági elnök még tavaly decemberben beszélt arról, hogy Vlagyimir Putyin nála is határozottan nyomult, hogy az új paksi atomerőművet az oroszok építhessék – írja a 444.hu.

Sólyom a Paks Vobiscum című konferenciát nyitotta meg többek között ezekkel a szavakkal: "Mikor Putyin itt volt, két dolgot követelt, és engem is ezzel gyötört: az egyik, hogy adjuk el a Malévot (…) a másik pedig a Paks, hogy azt ők akarják csinálni".

"Abban a szerencsés helyzetbe voltam, hogy mondtam, Magyarországon az államelnöknek ebbe nincs beleszólása, nincsen hatásköröm. Dehát rossz helyen mondja, mert az elnöki hivatal megvette már a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez. Lehetett hülyéskedni" – tette hozzá a volt államfő.

Mint múlt héten kiderült: Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson. A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.