Az 50 ezer forintos alapjövedelem ötlete már ott elvérzik, hogy mellé legalább 200 ezer forintos bruttó minimálbért kellene bevezetni - írja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Modern Magyarország Mozgalom blogján.
Bokros Lajos pártja blogján értékelte, hogy a LÉT nevű szakértői munkacsoport által javasolt feltétel nélküli alapjövedelem ötlete mely pontokon vérzik el.
Mint ismert, a munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem, a javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a "létezés jogán".
Bokros szerint ha mindenki megkapná ezt a fejpénzt, akkor a jómódúak sincsenek kizárva, márpedig fölösleges azért adót szedni tőlük, hogy utána ilyen formában visszakapják.
A munkára ösztönzés a társadalmi összetartozás és gazdasági hatékonyság első feltétele - írja Bokros, tehát úgy kalkulál, hogy az 50 ezer forintos alanyi jogon járó mellé legalább 200 ezer forintos bruttó minimálbért kellene társítani, hiszen utóbbiból így lesz nagyjából 100 ezer forintos nettó jövedelem, vagyis a dolgozó így kap kétszer annyit, mint amennyi munka nélkül is megilletné. A magyar gazdaság termelékenysége viszont ekkora mértékű minimálbért nem enged meg, így elvérzik az alapjövedelem ötlete.
Szigorúan mért és nyilvánosan ellenőrzött rászorultság nélkül semmiféle szociális támogatás nem elfogadható - írja Bokros, mégpedig azért, mert az adózásnak azt a fokát, amit az alapjövedelemhez szükséges költségvetési újraelosztás igényelne, a magyar társadalom dolgozó egyharmada önkéntes szolidaritás alapján nem fogadja el. Az alapjövedelemhez durva kényszerszolidaritás kellene, mondja Bokros, ami a szabadsággal és a demokráciával nem egyeztethető össze, ráadásul ezzel búcsút is mondhatnánk a gazdasági növekedésnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.