Új törvény szabályozza a fizetési szolgáltatókat
Az Országgyűlés a kormány javaslatára kedden törvényt fogadott el a fizetési szolgáltatókról. Ez alapján ilyen szervezetnek minősül a pénzforgalmi intézmény, valamint az elektronikuspénz- és az utalványkibocsátó is.
A képviselők 263 igen szavazattal, 70 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését.
A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével tevékenykedhet, míg az utalvány kibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez.
A parlament döntése értelmében előbbi két típusú szervezet pénzügyi szolgáltatást is végezhet, az utalványkibocsátók azonban csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra jogosultak.
Pénzforgalmi szolgáltatás alatt számlavezetés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása érthető, nem tartozik ugyanakkor ebbe a körbe a csekk és az elektronikus pénz kibocsátása. Szintén pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a távközlési, illetve digitális eszközökkel teljesített fizetési művelet.
A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátók ügyfeleiknek saját eszközeikből kölcsönt nyújthatnak legfeljebb egy éves lejáratra. A pénzforgalmi intézményeknek tevékenységükhöz legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkezniük, az utalvány kibocsátónál ugyanez a minimális tőkekövetelmény 10 millió forint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.