Megint semmissé nyilvánította a bíróság azt az OTP-s devizahitel-szerződést, amelyet nyáron már a Kúriának kellett kijavítania, hogy érvényes maradjon.
Ismét semmissé nyilvánította az elsőfokú bíróság azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette – tudta meg az azenpenzem.hu.
Arról az OTP-s devizahitel-szerződésről van szó, amelyet tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék semmisnek nyilvánított (a pert a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület jogásza indította). A Fővárosi Törvényszék azért döntött így, mert a törvény szerint semmis az a kölcsönszerződés, amelyben nincs leírva az adóst terhelő minden költség. Az említett OTP-s szerződésben az volt a hiba, hogy a THM nem tartalmazta a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbséget, pedig ez is az adós költsége volt.
Az ügy végeredménye egyes vélemények szerint azért vált rendkívül fontossá, mert ezt a hibát gyakorlatilag minden devizahitel-szerződés tartalmazza. Az OTP a Kúria elé vitte az ügyet, amely úgy ítélt, hogy a Fővárosi Törvényszék helyesen döntött. Azonban a legfelsőbb bírói szerv úgy mentette a helyzetet, hogy kijavította a szerződés megtámadott pontját, és újra érvényessé tette az okiratot. Annak kiszámítását, hogy a hiba miatt az OTP mennyivel tartozik az adósnak, a Kúria az első fokú bíróságra bízta (ez pár tízezer forintos fizetési kötelezettséget jelentett volna az OTP-nek).
Az elsőfokú bíróság azonban a várakozással szemben nem arról döntött, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolni a feleknek. Számolgatás helyett a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést, mivel a bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
Az OTP Bank fellebbez a döntés ellen.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.