Így mentenék meg az emberek a devizahiteleseket
A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének második részéből.
Ugyan a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a devizahitelesek bizonyos formában történő megsegítését, a beavatkozás mértékéről már megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók többsége, 53 százaléka szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.
A kutatásból kiderül, még a fizetési nehézséggel küzdő adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerű keretek között kialakított, vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna.
A mentőcsomagok kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékű állami szerepvállalásra lenne szükség. A kutatás eredményei alapján a lakosság ezen a téren is mértéktartó. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak, és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésből, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül).
Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek 1 százaléka támogatná.
A kutatás második része azt vizsgálta, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fő prioritás, az összes megkérdezett 59 százaléka, a törlesztési gondokkal küzdők 64 százaléka szavazott erre.
A válaszadók szerint a devizahitelesek megmentése ennél kevésbé lényeges kormányzati feladat, amely a gazdasági növekedés beindításához és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez képest is háttérbe szorul. Érdekes módon még a jelenleg fizetési gondokkal küzdők esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.
A felmérés egy meglepő adatra is felhívja a figyelmet. A lakosság ma jelentősen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a válaszok alapján a devizahitellel rendelkező családok arányát az emberek 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.