444: milliós prémiumok az állami cégeknél
A 444.hu összesítése szerint az állami vállalatok többet költöttek jutalmakra és prémiumokra, mint amennyi adózott eredményt értek el az adott évben. A jutalmak jellemzően alacsonyabb összegűek és több dolgozónak jut belőlük, a prémiumok több pénzt hoznak, kevesebb munkavállalónak.
A 444.hu közérdekű adatkérést küldött több állami cégnek, hogy megtudja, mekkora jutalmakat és prémiumokat osztottak ki állami cégeknél.
A megkérdezett cégek összesen 6,4 milliárd forintot fizettek ki prémium vagy jutalom címén 2010 júniusa és 2013 júliusa között. A lapnak eddig a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt., a MÁV Zrt., a Bányavagyon Hasznosító Kft., a Borsod Volán Zrt. és a Tisza Volán Zrt. válaszolt.
A nagy nem feltétlenül sok
A MÁV-nál 3,5 milliárd forintot, a Magyar Postánál 1,8 milliárd forintot, a Borsod Volánnál 635 millió forintot, a Tisza Volánnál 155 millió forintot, a Magyar Turizmusnál 150 millió forintot, a Bányavagyon Hasznosítónál pedig 85 millió forintot fizettek ki prémium, illetve jutalom címén a vizsgált időszakban – írja a lap.
A teljes kifizetett összeg messze a MÁV-nál a legmagasabb, ám ott sokkal többen osztoznak a pénzen, mint mondjuk a Magyar Turizmus Zrt.-nél, így az összeg a vasúttársaságnál egy főre leosztva 68 ezer forint.
A 444.hu összesítéséből kiderült: a jutalmak jellemzően alacsonyabb összegűek és több dolgozónak jut belőlük, a prémiumok több pénzt hoznak, kevesebb munkavállalónak.
Tarolnak a fejesek
Az állami cégeknél is a legfelső vezetőket premizálják leginkább. A legmagasabb egyéni prémiumok a Magyar Postánál vannak, Borosné Szűts Ildikó Katalin volt vezérigazgató 2010-ben például 13 millió forintot kapott, míg Schmidt Pál volt vezért 2012-ben 12 millióval jutalmazták.
Volt olyan közpénzből működő vállalat is, ahol nem voltak hajlandóak megmondani, hogy mennyit fizettek, így a lap bepereli az adatokért a Magyar Fejlesztési Bankot és az MTVA-t.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.