Gazdaság hvg.hu 2013. július. 25. 16:45

Tarol a pénztárgép: egy gyártó mind felett

Bár szeptembertől a kiskereskedelemben az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeket kell használni, az illetékes hatóság eddig csak három forgalmazónak a pénztárgépét engedélyezte, melyek ráadásul ugyanannak a lengyel gyártónak a termékei. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint gördülékeny a kérelmek befogadása, a piac viszont egyáltalán nem ezt igazolja vissza. A három vállalkozás addig simán letarolhatja a piacot, mire a többi kérelem ügyében a hivatal dönt.

Körülbelül 200 ezer pénztárgépet kell nyár végéig lecserélni, és bekötni online a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A valós idejű forgalom követésétől a kormányzat a kiskereskedelem jelentős kifehéredését várja: Varga Mihály egy sajtótájékoztatón 2013-ra 45 milliárdos pluszbevételt várt, ami már kevesebb mint fele annak, amit még tavaly kalkuláltak bele a költségvetésbe, amikor még áprilisi indulással számoltak. A pénztárgépek cseréje, az említett 200, de akár 400 ezer gépet és 100 ezer forintos árat figyelembe véve több tíz milliárd forintba kerülhet. A kormány ugyanakkor támogatást nyújt a cseréhez, az 500 millió forint árbevétel alatti, arra jogosult cégek igényelhetik az 50 ezer forintos kormányzati segítséget. A kérelemre öt napon belül választ is kapnak a vállalkozások, és öt gép erejéig vehető igénybe a támogatás.

A csere ugyanakkor a jelek szerint egyáltalán nem zajlik zökkenőmentesen. A bevezetés határidejének folyamatos kitolódása csak egy elem a sok pont közül. A jelenleg érvényes szabályok szerint már csak augusztus 31-ig lehet nem újonnan engedélyeztetett pénztárgépeket használni: ezt követően pedig legalább egy igazolással kell rendelkezni, ami az új pénztárgép megrendelését jelzi. Piaci jelzések szerint most a fő probléma az, hogy a pálya meglehetősen egyirányba lejt: gyakorlatilag egyetlen gyártó termékei vannak a placcon, mert más termékek engedélykérelmét még nem bíráltak el, illetve nem kaptak engedélyt.

Három forgalmazó – egy gép

Egész pontosan: a mai napig mindössze három forgalmazó – a Laurel Számítástechnikai Kft., a Micra-Metripond Kft. és a Montel Informatika Kft. – egy-egy típusú pénztárgépének van forgalmazási engedélye. Hét további engedélyezési kérelem még elbírálásra vár a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH), igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) májusban azt közölte, hogy akkor 30 pénztárgépgyártóval egyeztettek. A három eladható gép ugyanakkor egy gyártó egy bizonyos típusát jelenti. Az MKEH honlapján nyilvánosságra hozott pénztárgép típusvizsgálat közleményben a forgalmazó cégek termékeinek nevében szerepel is az azonos gyártóra vonatkozó utalás.

Ez a gép szeptember 1-jétől már nem működhet
Stiller Ákos

Ez pedig a lengyel Novitus cég Sento pénztárgépe. A mobil pénztárgép magyarosított változatai a három már engedélyezett forgalmazónál megtalálhatóak, M, illetve H típusjellel. Külalakra teljesen ugyanaz a három gép, a fotók alapján eltérés nincs. A hódmezővásárhelyi Micra-Metripond Kft. tájékoztatása szerint pénztárgépük a lengyel piacon már évek óta forgalomban lévő Novitus Sento E alapjaira épül, a készülékbe a megfelelő hardveres és szoftveres átalakítások után a magyar gyártó Adóügyi Ellenőrző Egysége (AEE) kerül. A cég emellett közli, hogy a gyárban jelenleg folynak a gyártás előkészületei – tehát az azonnali nagy tömegű szállítás problémát okozhat. (A Micra-Metripond a honlapján arról is tájékoztat, hogy a készülék gyártója és kifejlesztője a Micra-Metripond Kft. tulajdonosi körébe tartozó COMP S.A.-csoport, azon belül is a Novitus pénztárgépgyártó).

Mindenkit biztatnak a gyors cserére

A kormányzat mindeközben a gyors cserét favorizálja. Varga Mihály nemrég felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy lehetőség szerint minél előbb kezdjék meg a cserét, és törekedjenek a jogszabályi határidő betartására, mert a büntetést csak azok kerülhetik el ezt követően, akik igazolhatóan elindították a csere folyamatát, azaz megkapták az 50 ezer forintos támogatást, és megrendelték a pénztárgépet. A miniszter emellett elmondta, hogy a piaci igények minél gyorsabb kielégítése érdekében a fejlesztési bankon keresztül kedvezményes állami hitelt biztosítanának az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártásához. Azoktól, akik élnek ezzel a lehetőséggel, azt várják, hogy a lehető legkedvezőbb áron jelenjen meg a piacon a pénztárgép, tette hozzá. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László hangsúlyozta, hogy a kamara ajánlással segíti majd a pénztárgépek cseréjét. A lista egyelőre nem található meg az MKIK honlapján, ott egyelőre csak az engedélyezett pénztárgépek típusait közlik.

Mindez meglehetősen visszatetsző, hiszen azzal, hogy a gyors cserére biztatja a miniszter az érintetteket, és még hitelt is biztosítana az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártásához, hátrányba hoz olyan vállalkozásokat, melyek jelentős önerőt feccöltek bele abba, hogy elindítsák a gyártást – viszont az engedélykérelmeik még mindig ott dekkolnak az illetékes hivatalnál. Értesüléseink szerint az engedélyezett pénztárgépekből már 40 ezer megrendelést szedtek össze a pénztárgép-forgalmazók, a szám pedig naponta több ezerrel növekszik. A forgalmazók így nem kis szeletet kanyaríthatnak ki a pénztárgépek cseréjéből, a többi cég pedig egyelőre a partvonalról figyelheti a piac felosztását.

Lengyelek és magyar magánszemélyek
A Céginfo.hu céginformációs adatbázis adatai szerint a Micro-Metripond Kft. jegyzett tőkéje közel 105 millió forint, a cég tulajdonosai a Campesa S.A. és ELZAB S.A. lengyel vállalatok. A cég értekesítési nettó árbevétele 2011-ben 367 millió forint volt, ehhez pedig 22,8 milliós mérleg szerinti veszteség társult. A Laurel Számítástechnikai Kft. jegyzett tőkéje 7,9 millió forint volt, a vállalat tulajdonosai pedig Bessenyei István – aki egyben a cég ügyvezetője is –, illetve maga a Laurel Kft. (2005-ben 300 milliós fejlesztési tőketámogatással beszállt az MFB Invest a cégbe, majd 2010-ben a Laurel Kft. kivásárolta). A vállalat értékesítésének nettó árbevétele 2011-ben 3,064 milliárd forintot tett ki, ehhez 86 milliós adózás előtti, illetve mérleg szerinti 3,7 milliós eredmény társult. A céginformációs adatbázis adatai szerint a Montel Informatika Kft. jegyzett tőkéje 50 millió forintot kicsivel meghaladó összeg, a cég tulajdonosai pedig három magánszemély (Mericskai Tibor Imre, Kiss Márta és Dr. Juhász Csaba), illetve a TC&C Távközlés és Számítástechnikai Szolgáltató Kft. (a három említett személy e cég tulajdonosa is). A Montel Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2011-ben 174 millió forint volt, ehhez 3,4 milliós adózás előtti, illetve 3 milliós mérleg szerinti eredmény társult.

Ez mintha szemben állna Parragh László azon kijelentésével, mely szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy szabad verseny alakuljon ki, és ezáltal az pénztárgépek árai csökkenjenek. Varga Mihály azt is hozzátette, ha egyre többen kapcsolódnak be a gyártásba, akkor az a remények szerint olcsóbb gépeket eredményez. Parragh László úgy vélte, hogy a pénztárgépek ára és a támogatás együttes alakulása révén a csere nem lesz elviselhetetlen teher a vállalkozásoknak.

Az elviselhetetlen teherrel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az árcsökkenésre szükség is lenne, mivel információnk szerint egy, a fentiekben említett engedélyeztetett pénztárgép ára 169 ezer forint körül mozog – ezt az egyik cég megerősítette –, a piacra rálátó forrásink elmondása szerint ennél vannak alacsonyabb árú, és egyben nagyobb tudású gépek is (korábban 100 ezer forintos árat emlegettek piaci források). 

Együttműködtek a cégek, de ez nem volt titok

A hvg.hu megkereste mindhárom érintett céget, melynek pénztárgépeit eddig engedélyezte az MKEH. Bár mindhárom cégtől visszahívást ígértek, egyedül a Micra-Metripondtól érkezett válasz. A Micra-Metripond Kft. ügyvezetője, Novák Zoltán szerint azért erre a gépre esett az engedélyeztetési kérelem beadása, mivel ez volt az a készülék, amelynek tudása, illetve a hardver kialakítása olyan, amely lehetővé tette, hogy gyorsan, a lehető legkisebb átalakítással tegyék alkalmassá a jogszabályi elvárásokhoz. Novák Zoltán szerint például volt benne elég hely, hogy bele tudják tenni az AEE-egységet anélkül, hogy az eredeti pénztárgép belsejét nagyon át kellene machinálni. A kérelmet június elején adták be, július 11-ére pedig meg is kapták a forgalmazási engedélyt.

Az engedélyeztetett készülék a kis és közepes forgalmú boltok ellátására egyaránt alkalmas. Nagyobb, komolyabb pénztárgép, illetve számítógép alapú kasszarendszer engedélyezését egyelőre nem tervezik. Folyamatban van viszont még a hasonló tudású "Jota", illetve egy kicsit kisebb, még egyszerűbb készülék, a "Mini" engedélyeztetése. Mindkét készülék a közvetlen tulajdonos, a lengyel ELZAB terméke  – tette hozzá a cég ügyvezetője.

Arra a kérdésre, hogy miben különbözik pénztárgépük a másik két forgalmazó terméktől, illetve, hogy a két másik cég is a Micra-Metripondtól, vagy a lengyelországi gyártótól szerzi-e be a gépet, Novák Zoltán elmondta, hogy többek között azért is sikerült ilyen gyorsan az engedélyeztetési folyamat, mert ez a pénztárgép több cég szoros együttműködésének a gyümölcse. "A három gép tudása megegyezik, de ezt nem is titkoltuk el, hiszen mindhárom nevében szerepel a Sento" – hangsúlyozta az ügyvezető. "Az együttműködésünkről, illetve az üzleti modell részleteiről nem áll módomban többet mondani" – tette hozzá.

A készülék ára 170 ezer forint (+áfa) körül várható. Az ügyvezető szerint egyelőre nehéz megítélni a leendő piaci árakat, hiszen más engedélyezett pénztárgép jelenleg nincs. A cég vezetője valószínűsíti, hogy az átlagár valahol ezen összeg körüli lesz, a készülék tudásától függően. Ez az ár szerinte elsőre magasnak tűnhet, de ha hozzávesszük, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő AEE-egység ára megegyezik egy régebbi, közepes tudású pénztárgép árával, illetve ha hozzávesszük a gyors fejlesztés extra költségeit, akkor szerinte teljesen reálisnak mondható. Egyébként a korábbi rendeletnek megfelelő legnagyobb tudású készülékük a Micra ECO MAX listaára 150 ezer forint (+áfa) volt.

A megrendelésekre kitérve az ügyvezető pontos számokról nem szeretett volna beszámolni, de azt elmondta, hogy a legtöbben még kivárnak, illetve még mindig vannak olyanok, akik nagyon keveset tudnak az átállással kapcsolatos teendőkről, például arról, hogyan igényelhetik az 50 ezer forintos támogatást. Novák Zoltán szerint a határidő közeledtével biztos, hogy fokozódni fog az érdeklődés. A piaci versenyre reagálva az ügyvezető hangsúlyozta, egyelőre ez a három forgalmazó kapott engedélyt, más cégek – megfelelő pénztárgép hiányában – egyelőre nem, de minden gyártónak, illetve forgalmazónak adott a lehetőség, hogy engedélyt szerezzenek, és nyilván fognak is.

Az NGM-nél 15 kérelemről tudnák már

Az ügyben kerestük az NGM-et is, ahonnan az a válasz érkezett, hogy július 24-ig összesen 15 db kiskassza forgalmazási engedélye iránti kérelem érkezett be. A három kiadott engedélyen túl 5 pénztárgéptípus vizsgálatára július végén, augusztus elején kerülhet sor. Más forgalmazó öt kérelmet is benyújtott, amelyhez kapcsolódóan az egyik pénztárgép ügyében már néhány napja tartanak az előzetes tesztelések, egyelőre a feltárt eltérések és hibák folyamatos javításával. Egy újabb forgalmazó pénztárgépe esetén várhatóan augusztus elején kezdhető meg a típusvizsgálat. Továbbá van még egy engedélyezési kérelem, amely mellé egyelőre sem pénztárgép, sem dokumentáció nem lett beadva, áll a minisztérium válaszában. Telefonos megkeresések alapján az NGM szerint valószínűsíthető, hogy augusztus elején sor kerülhet újabb kérelmek benyújtására és típusvizsgálatokra is. Arra vonatkozóan ugyanakkor nincs információjuk, hogy a forgalmazási engedély kiadását követően mikor és milyen ütemben kezdődhet a sorozatgyártás.

Az engedélyezési időszak hosszúságára vonatkozó kérdésre a minisztérium úgy reagált, hogy az ügyintézési határidő számítása szempontjából figyelembe kell venni, hogy a vonatkozó jogszabály részletesen felsorolja a pénztárgépekre és a beadandó dokumentációra vonatkozó követelményeket. Az NGM szerint abban az esetben például, ha a kérelem az előírt dokumentációt nem tartalmazza és a forgalmazó pénztárgépet nem nyújtott be, az engedélyező hatóság – megfelelő határidő megjelölése mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A forgalmazási engedélyezési eljárásban a jogszabályban előírt ügyintézési határidő 15 nap, de az MKEH az ügy fontosságára való tekintettel ezeket a kérelmeket kiemelten kezeli. Így az elkészült, típusvizsgálható pénztárgépek benyújtását követően a cél a vizsgálatok lehető leghamarabb történő lefolytatása a minisztérium közlése szerint. Az engedélyezett pénztárgépek esetében ez egy hétnél rövidebb idő alatt megtörtént.

A maradék kérelmek "befogadása", vagyis a típusvizsgálat akkor végezhető el, amikor a forgalmazó az elkészült pénztárgépet bemutatja típusvizsgálatra. A jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése ilyenkor a típust reprezentáló mintadarabokon végzett vizsgálatokkal történik. Forgalmazási engedély iránti kérelem elutasítására még nem került sor a minisztérium szerint.

A határidős legyártásra vonatkozó kérdésre az NGM közölte, hogy "a gyártók és a forgalmazók piacon való megjelenése bizakodásra ad okot. A piaci igények gyors kielégítése érdekében a tárca a fejlesztési bankon keresztül kedvezményes állami hitelt is biztosít az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártáshoz. Tekintettel a megvalósításhoz szükséges fejlesztések lezárására, valamint a likviditásbiztosítás érdekében nyújtott állami eszközökre, a nemzetgazdasági tárca a sorozatgyártás mihamarabbi megkezdésére számít."

Az NGM ugyanakkor érdemben nem válaszolt arra a kérdésünkre, melyben azt tudakoltuk, hogy mennyire segíti elő a piaci versenyt az, hogy csak egy gyártó termékeit engedélyezték eddig.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

zöldhasú
Hirdetés